Darnol Aquinovic szobája

Elcsábítani, felvinni lakásra, vendégszobába bevinni és eljátszadozni vele. Habár nincsenek ott a spéci cuccaim, de rögtönzött szíjat tudok fabrikálni, amivel kikötöm, a kés, paprika, véhony szíjak, egyéb kisebb játékszerek pedig mozdíthatók. [A lényeg az lenne, hogy most az elmúlt 1 napban a karakter gondolkodott, talált olyan lányt, akit nem szívesen bánt, kicsit össze is zavarodott, most leereszti a g?zt és gátlások nélkül szadizik, amíg az elf lány ruhát rendel, meg próbál, meg tervez stb. Legalábbis ez a cél... ]

Eljátszom a lánnyal és valóban dühít, hogy már b?ven nem az igazi ez sem. Értem én, hogy nem merem/akarom komolyabban bántani Elis-t, mert már köt?döm hozzá, de miért nem tudom magam kiélni egy vadidegen, eldobható játékszeren... Miért nem lelem már örömem abban, amiben nem is olyan rég még teljességet találtam? Pont elfogadtam, hogy akihez köt?döm, azt nem tudom úgy bántani, mint el?tte másokat, de akkor ezzel a falusi lánnyal mi a baj? Elpuhultam volna? Új kérdések merültek fel, megint...

Otthagyom a lányt, szólok a cselédnek, hogy intézze el, ahogy szokta, letisztítom magamról az elmúlt óra mocskát és lemegyek az öcsémhez, hátha tud valami gyógymódot erre az állapotra. Bár arról nem számolok be neki, hogy a kutatást más irányban kezdtem el.

- De hogy fogok így kísérletezni? Nem tudom érdemben alkalmazni a praktikákat és ha szeretnék valakivel eljátszadozni, mert jól esne, akkor megint csak nem tudom mitév? legyek... Az a lány megkavart mindent...