Képzettségek fokai

Az alapfok a "segéd" szintjét jelenti a világban, a mesterfok a mesterét. Emögött többnyire vizsga és valós képzés áll. Nomeg a világban elismert cím. Ezt az esetek döntő többségében így is érdemes lemesélni. A tudás szintnek megfelelő éves jövedelem is elképzelhető a karaktereknél. Ugyanakkor sok esetben a tudományos képzettségek kapcsán a tanuló "deákok", diákok, kadétok már valós jövedelemmel rendelkeznek, és a számos drágább világi képzettség is túlmutat az egyszerű szakmán. A több képzettség egymást kiegészíti. A birtokigazgatással azonos módon tanulható céhek, iskolák és más szervezetek vezetése, így pedig a fejlődés sokszor 3 egymást kiegészítő képzettségen múlik. Az éves jövedelem az alakulását több tényező is befolyásolja:

A fenti táblázathoz a napszámosok, mesteremberek, polgárok, kereskedők, tudósok, céhmesterek hivatalos éves jövedelmét vettem alapul. A kevesebb versenytárs sok esetben nem csak magasabb árakat, de kevesebb vevőt is jelent. A saját műhellyel rendelkező kovácsmester könnyen megteheti, hogy a telített piacon működő műhelye jövedelmét (2,5-3,5a) kiegészíti azzal, hogy a kovács szakmán felül tovább képezi magát a specializáltabb fegyverkováccsá. Bár eleinte csökken a munkájáért kapott jövedelem (2a), a kevés versenytárs már a fegyverkovács segéd címének megszerzésétől csengő aranyakat hoz. Az éves jövedelme ekkor a műhely 2,5-3,5a hasznán felül még 5 arany lehet, így összesen 8 arany körül keres, a korábbi 5-6 arany helyett. 

Mikor mesterré avatják, választási lehetősége van. 10-12 saját műhelyében, ha még mindig nincs versenytárs ez akár 20-25 arany is lehet. Vagy maradhat ott ahol a fegyverkovács szakmát tanulta, a kevés versenytárs, a műhely hírneve miatt is megkeres ugyanennyit, a saját műhely hasznán felül. Vagy megtanul valami egzotikusabb anyaggal bánni. Itt annyira ritka a kínálat, hogy már abbitkovács inasként sem csökken a jövedelme. Segédként pedig szépen profitál a tudományából...

Fokok és %-ok

A Második törvénykönyv óta az alapfok 50%nak, a mesterfok 90%nak felel meg. Az alap és mesterfoknál leírt tudás a biztos tudást jelenti. A próbadobások a képzettség leírásában szereplő biztos tudásnál nehezebb feladatoknál fontosak, például akkor, ha más is nehezítené a próbát, mással versenyezni kell. De ha már van egy %-os érték mindkét foknál, miért ne lehetne akár %-onként is fejlődni? Általában egy képzettség esetében az alapfok (segéd ismeretei) és a mesterfok (mester ismeretei) más nehézséggel járnak. Az alapfok 50%át a KP igénnyel elosztva megtudjuk, hogy alapokig hány %ot ér egy KP. Majd a mesterfok plusz 40%-át szükséges plusz KPt elosztva megtudjuk, hogy ekkor egy KP hány %ot ér. Így pedig a fejlődés lehet képzettség pontonként is.

Az alapfokú képzettséggel biztos tudást jelentő feladatokra +50-nel lehet dobni általában, míg a mesterfok esetén biztos tudás kapcsán +10 a módosító. A mesterfok feletti fejlődés 1KPért 3%ot adhat, mint a legtöbb %-os képzettségnél. 

Bár általában az alapfok 50%ot ér, akkor ez nyelvek esetében az Alapfok 5re igaz, a kisebb képzettség szintek arányosan kevesebb %ot érnek. Úgy is mondhatjuk, hogy 1KP itt 10%-ot ér alapfokig, és egy átlag anyanyelvi beszélgetés megértésénél viszont nem egy fix +50%os módosítót érdemes haszálni, hanem a karakter képzettségére egy 2*-es szorszót. A kifejezetten egyszerű, tagolt beszéd (amihez Af, 2 is elég) akár 4*es szorzót is jelent. 

Képzettségek és a TP

A tanulással szerzett tapasztalatból kapott TP, ha a karakter képzettséget szerez, általában elegendő KPt kell, hogy biztosítson az adott képzettség felvételére. Ez esetben a TP-t automatikusan lehet KPre váltani, így pedig a szintlépés hiányában megálló fejlődés, a nincs elég KP probléma a tanultakra kérdés is kezelhető. Ugyanakkor ez javarészt a valós tanulásra vonatkozik, sok más ismeret viszont nem a képzettségek, hanem csak a TP által jelképezett tudás részévé vállik, így nem minden elsajátított, kipróbált ismeret esetében váltható az ismeret azonal KPre és képzettségre.