Korai kiadások

A D&D legelső kiadása, az 1974ben megjelenő legendás "White Box" mindjárt egy hatalmas meglepetéssel szolgál. A doboz szerint nem szerepjátékról van szó, hanem bizony ismét a wargame szó kerül elő, ami bizony az asztali stratégiai / taktikai játékok neve. Azaz szabályok fantasztikus középkori taktikai játék adjáratokhoz, amik papír, ceruza és miatűr figurák segítségével játszhatóak. A dobókockát még csak nem is említik. Mint ahogy a szerepjátékot sem. Ugye milyen érdekes? Azaz a D&D eredeti kiadása még bőven wargame volt, a fejlesztő szerint, és nem az első szerepjáték. Legalábbis, ha a doboz feliratának, a fejlesztőcsapat hovatartozásának és megannyi más dolognak hinni lehet. A D&D egyszerűsödése, kicsit "wargame" hangulatúra szabása ugyanis így nem egy a D&Dtől idegen változtatás, hanem némi nosztalgiázás, és mint látjuk nem is minden alap nélkül.

Hogy ez jó vagy rossz? Jó kérdés. Sokan örülnek a nosztalgia-vonatnak, húzza akár M61es NOHAB, akár a "424es csatahajó" (legendás gőzmozdony), mégsem szeretik a BKV vonalhálózatán folyó "mindennapi nosztalgiaüzemet". A D&D 4. kiadása remek lehetőség a nosztalgiázásra, ha mégsem az eredeti rendszerben. A legkritikusabb emberek szerint is azzá változott amit a D&D eredeti kiadása volt: figurákra építő wargame. Csak kérdés, hogy mindennapi használatra, előremutató, modern rendszerként is jó-e? Lehet rajta vitatkozni, lehet "rebootnak látni" és vitatkozni a reboot szükségességéről. Vagy lehet elfogadni: Ez van, akinek nem tetszik annak lehet más kiadás játszani. Ez a lehetőség szinte mindenki számára adott.

Mindenesetre érdemes azt is megnézni, hogy mi volt az egyik fontos szempont a játékban? Az, hogy a játékosok nem egymás ellen játszottak hanem a csapaton belül töltöttek be különböző szerepet. Ilyen szempontból a "PVE" volt az egyik újdonság. Ha pedig nem vagy "győztes" akkor egyre nehezebb lenne a haverok között a győzelemmel bezsebelni az elismerő pillantást. Persze sok helyen, a legyőzött ellenfél, a loot, a szint megbecsülést hozott, és sikerélmény volt, máshol viszont az számított, hogy ki tette érdekesebbé a közös szórakozást. A poénoktól kezdve, az érdekes karakteren át, a szerepjátékig minden elkezdhetett sikerélményt adni.

Ha pedig valami sikerélményt hoz, akkor cél is lesz, és sokan erre fognak törekedni. A szerepjáték pedig így egy törvényszerűen kialakuló fogalom lesz. És ez a folyamat mindenhol létrejön, ahol hirtelen nem elsősorban a levágott ellenfelek adják sikerélményt. A hazai piacon is megvan sok ilyen folyamat, semmi meglepő nincs abban, hogy a D&D is így vált a mai értelemben vett szerepjátékká. És ezzel indult el a szerepjátékok fejlődése. 

Ellenben az első és eredeti kiadáshoz érdemes visszatérni egy kicsit. Ehhez megjelent a Blackmoor és a Greyhawk campaign setting. A világ elsősorban a "hadjárat helyszíne" volt itt is. Ami igen kellemes módon kötődik a taktikai játékokig visszanyúló gyökerekhez. Különböző fanzinekben, és újságokban is megjelentek kiegészítések, lett élet a játék körül. A hatalmas amarikai piac, a szubkultúra, a nemzetközi szervezetekkel való összefonódás az első évben 1000, a következő évben 5000 eladott példányról beszélnek, és tovább növekvő példányszámokról. De az 1975ös év a TSR társalapító Don Kaye halálát is elhozta, ekkor a korábbi partnerség helyett megjelent a TSR Hobbies, Inc. cég. Az első "teljes munkaidős alkalmazott" ezt nem sokkal előzte meg. Jöttek még táblás játékok és sok más apróság.

Lehetne sokat mesélni a TSR történetéről, ami bizony nem csak ebben az időszakban volt érdekes, lehetne sokat beszélni az egyéb játékaikról, ám ezek megismerése nem segítene abban, hogy megértsük a D&D történetét, fejlődését. Egy táblás játék megiserése nem sokat segít akkor, ha el akarjuk helyezni a D&D éppen akutális kiadását a kiadások történetében, és el akarjuk dönteni, fejlődést vagy visszafejlődést jelent. De azt sem segítene megmondani, hol tartott a D&D a piachoz képest. Sőt nem lenne értékes akkor sem, ha el akarnánk dönteni milyen játék és milyen változatát érdemes választani, akkor sem sokat érne, ha egy-egy mondatot írnék minden "ősi" és ma már beszerezhetetlen társasjátékról. Inkább jöjjenek elő a D&D közeli magazinok.