Darnol Aquinovic szobája

- Nem lenne korai ez?

Kérdezi a ledöntéskor, a szíjak ellen tiltakozik és kérlel ne akarj neki sok fájdalmat okozni. Pont azt a képet festi meg ami szinte tökéletes... Az érzékenységet, de nem a túlzott nyafkaságot, tökéletes az egyenesúly. NEM hisztis, inkább szerethet?.

Látod, hogy kicsit "szégyell?s", zavarja a vetk?ztetés, de tudja, ha az el?bb "meger?szakolhattad volna" bunkóság lenne most tiltakoznia, és csak a "jóindulat" veszne el.

Hamar rájössz, a kíváncsiságát jóval kevésbé a vágy, sokkal inkább egy "egészséges félelem" f?ti: Tudja, hogy gorvikban sokminden történhet, és kíváncsi mennyire kell ett?l félnie... És azzal gy?zi meg magát, hogy a "kés?bb bármi lehet"nél a most valami lesz, de jó hangulatban vagy, reménykedhet bel?le, hogy nem sok... sokkal jobb.

Persze ezzel a félelemmel élve gépiesen csinálni valamit, amiben nincs annyi játék, nincs annyi t?z, és esetleg magad ellen hangolni egy olyan szépséget aki eddig bölcs dolgokat is mondott, és benned motoszkál, hogy akár barát is lehet? Ez hogy lesz neked izgató. Még akkor, ha [i:296jerd0]nem ? feküdne ott[/i:296jerd0], hanem a kezét vezetve társként vonnád be, és egy szolgáló szenvedései alatt ti egymástól nyernétek a kielégülést... Jut eszedbe a gondolat. Bár az eszed ezen jár, a kezed "mechanikusan" folytatná a kötözést, vetk?ztetést... De nem érzed magad nyeregben.

Látod, hogy a kötelékek nagyon zavarják, behatárolják, nem tud önmaga lenni t?le... Így pedig a kötelékek ezúttal inkább gátat jelentenek, mint segítséget.