Mi a mágia? A mágia egyfajta művészet, tudomány, filozófia és gondolkodás, ami azt föltételezi, hogy az ember különböző változásokat hozhat létre a környezetben a természetfölötti erők befolyásolásával. Ehhez rituálékat, használnak, amiknek a legegyszerűbb formája a varázsige, ami nem más, mint egy a végletekig leegyszerűsített rituálé.

A hit és a vallás addig nem okoz semmiféle problémát, amíg az ember csak hisz benne. De amikor valaki kijelenti, hogy bizony csak ő tud közvetíteni a természetfölötti és az ember között, akkor kezdődnek a gondok. Ezzel a közvetítős dologgal ugyanis egyetlen gond van: emberek vagyunk. Ahol a mai napig törzsi közösségekben élnek, a sámán nemcsak hatalmat gyakorol azzal, hogy támogatja a törzsfőt, de a tevékenysége a megélhetése forrása is, valahogy úgy, ahogy a papok elkérik a vallási szolgáltatás árát, legyen itt szó miséről, keresztelőről, temetésről, házszentelésről, bármiről.

Erre a másik jó példa az a vudu hitéhez köthető, ahol vannak vodun papok és bokor mágusok, afféle bérvarázslók, akik a gonosz és a jó erőkkel is lepaktálnak, varázstudományukat pedig ugyanúgy pénzért árulják, mint a papok.

Aki viszont deviánsabb természetű, vagy csak egyszerűen hasznot akar ő is húzni abból, amiből a sámánok olyan jól megélnek, azt fogja mondani, hogy a vallási vezetők csak kisajátítják a dolgot, igazából bárki megteheti, ha a megfelelő módon teszi. Aki meg a másik irányból közelítette meg a dolgot, az már eleve arra gondol, hogy nincs szükség papokra, hisz ezek az erők mindenkire hallgatnak. A lényeg az, hogy az ember valahogy úgy mondja el a dolgot, hogy ezt az adott erők megértsék.

Azaz ugyanazon a vonalon indulnak el, mint a vallások követői, még a gondolkodásmód is egyezik, mert mindkettőben föltételezi az ember bizonyos erőknek a jelenlétét, miszerint gondolni valamire ugyanaz, mint megtenni, hisz a teremtő erő, az akarat nemcsak beléül, de kívül is megnyilvánul. Ugyanúgy ok-okozati kapcsolatot állítanak föl két össze nem függő esemény között.

James Alcock pszichológus erről ezt írja: "a 'mágikus gondolkodás' két egymáshoz közeli történés között okozati viszony feltételezése, miközben valójában nincs bizonyíték az ok-okozati kapcsolatra. Például ha valaki úgy gondolja, hogy a keresztbe tett ujjak szerencsét hoznak, ezzel az ujjak keresztbe tevését összekapcsolja a későbbi kellemes eseményekkel, és ilyen módon oksági kapcsolatot teremt a két dolog között." Call of Cthulkhu rajongóknak: Itt kapcsolódik a mágia az őrülethez. Amikor mindezek meg is történnek, az bizony ilyen gondolkodásmódot alakít ki, torzítja az illető valóságképét. Ezért [is többek között] kerül sanitybe a varázslás a Cthulhuban.

A valóságban a mágia és a vallás kultúránként eltérő, de mindenütt ugyanazt a módszert használja, ugyanabból a kultúrkörből, mitológiából, babonából táplálkozik. Ez persze meg is jelenik a szerepjátékokban aktívan. Elég mondjuk a Cthulhu kultistákra, Nyarlathoteppel és Yog-Sothottal üzletelő, halálból visszatérő sötét mágusokra, vagy épp Mystrára, vagy Adronra gondolni. Na meg a papokra általában, akik ugye varázsolnak a természetfölötti erők jóvoltából, míg a varázslók ugyanígy rendelkeznek vallásismerettel, vagy mondjuk egy ezzel kapcsolatos isten hívei. A mágia és a vallás így elválaszthatatlan.

A mágia viszont absztraktabb formáiban ugyan még mindig a vallás módszereit követi, igyekszik másféle magyarázatot találni, másféle ok-okozat összefüggést fölmutatni, amit azután igaz, vagy rejtett tudásnak neveznek. Ez az eredete az arkán szónak [arcanus latinul rejtettet, titkosat, vagy bizalmasat jelent, arca latinul ládát jelent, az akkori széfet]. Ezzel kapcsolatban érdemes az Énoki mágiára, alkímiára és a Kabbalára gondolni.

Ezek a módszerek természetesen kutatásokat igényeltek, ezeknek természetesen felfedezéseket eredményeznek, amik majd elvezetnek ahhoz, ami a mostani modern tudomány alapjai lesznek és a mai formában már tudományokként ismerjük őket.

Addig nincs is komoly probléma ezzel a dologgal, amíg földi viszonylatban gondolkodunk. Viszont amikor virtuális világokba küldjük kalandozni a képzeletünket, akkor már föl kell tenni a világhoz illő szemüveget is és ezt jó, ha a játékos kívül is fölteszi, mert ezek a dolgok bizony világról világra más képet mutatnak.

A Call of Cthulhuban például a mágia vallási gyökerekkel bír, viszont tényleg megmutatja a világ igazi természetét. Magyarázatot ad azokra a kérdésekre, amikre a tudomány képtelen. Gyakorlatilag tehát ott a vallás számít tudománynak és a vallásismereten [Cthulhu Mythos] keresztül ismerhetjük meg azt, amit nem biztos, hogy meg akarunk ismerni és láthatjuk azt, ami nem emberi szemnek való.

Ha a Shadowrunt vesszük alapul, ott a mágia vizsgálata, kutatása adja azoknak az ismereteknek a halmazát, amik a tudományos ismeretekkel egybefogva kiegészítik a világképet. Ezen a világon bizony a mágia is kőkemény tudomány. Doktorátust is lehet szerezni belőle.

Egy mágiamentes világon, mint például a miénken viszont a mágia és a vallás bizony hiábavaló, irracionális dolgok, eltérítenek a helyes, a hatékonyságot, túlélést jelentő útról. Az viszont már más kérdés, hogy a pszichológiának, a szociológiának, a hittudománynak és a néprajztudománynak biztosítanak kutatási területeket és forrásanyagot, ennek ellenére nem nevezhetők a szó szoros értelmében tudománynak. Ha már világtervezéssel volt ez a dolog kapcsolatban, tervezzük hát eszerint a világot, amit föl akarunk építeni. Persze egy kis csavar sosem árt bele, így például a dolgok igazi természetét bizony nyugodtan elrejthetjük, hagy higgyék csak azt a játékosok, hogy mondjuk a reáltudománnyal mindent meg lehet magyarázni, és valójában a mágia törvényei és a természeti erők mozgatnak mindent.

Végezetül viszont megemlítenék egy érdekességet, amire a DnD játékosok biztosan ráismernek. Ki tudja mi a komponense a See Invisibility spellnek? Vagy a Lightning Boltnak? Vagy a Fireballnak?

A See Invisibilityhez hintőpor és egy kis porított ezüst kell. Azaz csillogó porral fúj be mindent a varázsló, ami kirajzolja azt, ami láthatatlan. A Lightning Bolthoz szőrme és borostyán vagy üvegpálca kell, a Fireballhoz pedig guano és egy kis kén. Leesett? Bizony, ezek trükkök, amire a varázsló aztán azt mondja, hogy mágia. A varázslónak ezért intelligencia kell. A Mage viszont erőknek parancsol, neki karizma kell. Más rendszerekben meg akaraterő [pl. Cthulhuban POW]. Igen, ebbe bele lehet magyarázni, hogy létrehozunk egy kicsi hatást, ezzel megidézzük a lényeget és ezt fölerősítjük, viszont az eredeti koncepció az egy tipikus geeknek mutatta be a varázslót. Poénnak szánták, ami egy kicsit félresikerült.

Érdekes volt? Remélem. Ahogy azt is remélem, hogy ezzel érdemben tudtam segíteni azoknak, akik úgy döntöttek, hogy megálmodják a saját világukat.