Botrányok és riválisok 

1982ben nem csak az SPI felvásárlása körüli helyzet (botrány) volt érdekes, hanem a D&D francia nyelvű kiadása is megjelent. Gygax pedig lehetőséget látott a franchise kiaknázására, és Holywoodba indul a filmes és tévés jogok értékesítésére, ennek eredménye egy rajzfilmsorozat lett. 1983 sok szempontból volt fontos év. Ekkor lett teljes a TSR kínálata szerepjáték kapcsán igazán. Az AD&D első kiadásából a teljes set egységesen megjelent, a könyveket a narancssárga gerincről lehetett megismerni. Ezzel együtt persze egy újabb Basic Set (red box) is megjelent, meg egy újabb Expert Set (blue box), nomeg a 15.-25. szintre szánt Companion Set (teal box). Ugyanakkor ebben az évben pár más dolog is történt. Egyfelől ekkor jelent meg az Avalon Hill jópár szerepjátéka. A James Bond 007, a Lords of Creation, Powers and Perils és a RuneQuest 3 kiadása.

A RuneQuest kapcsán az eredeti fejlesztő viszont nem az Avalon Hill volt, hanem a Chaosium.  A rendszer utódja pedig a BRP rendszer, amire többek között a Call of Cthulhu is épült. Ez viszont még a jövő, amire egy kicsit később kell visszatérnünk. A lényeg az, hogy a RuneQuest jogait viszont eladták, és ez került az Avalon Hill-hez. Így pedig két körből tudták a saját játékosbázisukat bővíteni, akár a szerepjátékok terén. Ráadásul a hagyományos Wargame termékvonalát is erősítik. A lényeg a lényeg, hogy a ma legendásnak tartott Red Box, aminek az arculatát például a  D&D Essentials is megörökölte első számú vetélytársa a RuneQuest volt, ami pont ott kötött ki, ahol az TSRtól menekülő SPIs fejlesztők, és velük együtt jó eséllyel a Strategy and Tactics számos olvasója, a wargame közösség legjobb vásárlói. Bár a D&D megmaradt a szerepjáték terén piacvezetőnek, a wargame piacon bizonyára sok vásárlót vesztett el a TSR így kénytelen is volt elsősorban a szerepjáték üzletre koncentrálni.

Itt viszont a balhé okán keletkező reklámnak köszönhetően nem csak az Avalon Hill tudott valamennyire erősödni. A RuneQuest még erős maradt, a James Bond 007 a kémes szerepjátékok közül a vezető maradt a licence lejártáig, messze verve a TSR féle Top Secret szerepjátékot. De ezzel együtt a Chaosium is erősödött, megteremtve egy újabb erős brandet a szerepjátékok piacán. Igen: A játékosok versenyképesnek látták a RuneQuestet, az ott látott rendszer utódaként megjelent BRPt, és bőven látták, hogy ez a rendszer számos világra, különálló játékra alkalmazható volt. Ezzel azóta sokan kísérleteztek, többek között a D20 system kapcsán a TSR is. Az ekkor elidegenített játékosok egy része, cseppet sem meglepő módon, a Chaosium vásárlói közé került, és bizony ők nem igazán vásárolták a Call of Cthulhu d20as változatát. A hagyományos BRP rendszerű játéknak a 30. évfordulós ünnepi kiadása éppen idén jelenik meg, vastag erős bőrkötésben, cérnafűzve, arany fóliával, művészeti albumokét idéző papíron.

A verseny tehát egyre élesebb, de a TSR részben a kínálat bővítésével, részben sok más irányú terjeszkedéssel reagál. A versenyek, események kapcsán pörög a versenyekre szánt C kalandmodul sorozat és kialakul sok verseny pontozása. A D&D viszont elég látható ekkorra ahhoz, hogy 1982-ben megalakuljon a "Bothered about Dungeons and Dragons" csoport, egy anti okkulutista aktivista szervezésében. A szervezet állításait azóta megcáfolták, de ő megpróbálta a fantasy játékokat mind a sátánizmussal, mind az öngyilkosságokkal összekapcsolni. Mivel éveken át némi publicitásra tett szert, olykor semmibe véve a jogot, a D&D-t és az AD&D-t formálta. Sok ajánlás a játékos karakterek jellemére, egyes lények átnevezése erre vezethető vissza. 

A szerepjátékellenesség eme szószólója a haláláig publikált, sokan hivatkoztak rá, így hiába jelentek meg cáfolatok, sokan az ő újabb és újabb cikkeiből tájékozódtak. Tény, hogy Patricia A. Pulling fia valóban lelőtte önmagát. Azonban nem valószínű, hogy ennek köze lenne ahhoz, hogy a D&D karakterét megátkozták, hiszen ez valószínűleg messze nem volt egyszeri eset, sok kaland része volt... És persze egy karakterre tett átok eltávolítása sok kaland alapja volt. Mindenesetre az iskola és a TSR elleni pereit a D&Ds átok és az öngyilkosság összefüggésével kapcsolatban elutasították. 

Amit a TSR nyert a teljesebb kínálattal azt bizony elvesztette a konkurencia megjelenésével, erősödésével, ez pedig cseppet sem jelentett számukra jó helyzetet. A BADD féle balhé tovább rontott a helyzeten, hiszen ez is a cég megítélését vette célba. Egy a játékosok között is vitatott megítélésű cég, amit sokan támadnak, nem lett túl népszerű. Ráadásul sok más könyvet a szülők így kevésbé ismertek, vagy szívesebben láttak a gyermekük ezében. Persze a terjeszkedés is folytatódik még. 1984ben jelenik meg Dragonlance Chronicles (sárkánydárda krónikák) és a kapcsolódó DL modulsorozat, az irodalomhoz jobban kötődő szerepjáték egyik mintája. A könyv bestseller, ezzel pedig a TSR lesz a világ legnagyobb, legerősebb fantasy és scifi könyvkiadója, ez szilárdítja meg a D&D piaci pozícióit. Érdekes megjegyezni, hogy a hazai szerepjátékos piacra is sokat hatott, hogy a könyv 1992ben magyar nyelven is megjelent. Azóta van újabb magyar kiadás is, ez 2009es, és a Delta Vision gondozásában jelent meg.

Szintén 1984ben jelent meg a Master Set (Black Box), ami 26.-36. szintű kalandokhoz tartalmaz szabályokat, ezzel lett közel teljes a D&Dnek ez az átdolgozott kiadása. Sok szempontból fejlődik a rendszer, az SPI körüli botrányt sikerült túlélni, miként több más vitát is. Úgy látszik teljes a siker, töretlen az út, a rendszer későbbi ismertsége felé. Két nagyjából teljes rendszer, sok kiegészítővel, viszonylag nagy piaccal, két erős világ (Greyhawk és Dragonlance), regények terén piacvezető pozíció. Kell ennél több? A rossz hír azonban ott van: A TSR kezd üzletileg gyenge lábakon állni, ami hamarosan egy újabb botrányhoz vezet. Elegendő azt tudni, hogy Gygax ekkor értesül róla, hogy a cég másfél millió dollár adóssággal bír, és a managementtel megbízott Blumes befektetőt keres.

Ha pedig eszünkbe jut az, hogy az AD&D és a D&D szétvállása is részben a jogok kapcsán volt fontos, a világok változtak, akkor egy ilyen adósság nem feltétlenül jó hír, és nem mindegy az sem, hogy ezt a krízis helyzetet kinek a befektetője, embere oldja meg. Fontos, hogy ki hozza a céghez a megmentőt, az kihez lesz lojális. 

Gygax ekkor egy üzlettársához, Flint Dille-hez fordul, akivel pár kaland játék kockázat jellegű könyv megírása, és egy el nem készült D&D film forgatókönyve köti össze, abban bízva, hogy a testvére egy bizonyos Lorraine Williams beruház a TSRbe. Nem így történik, de a hölgy cégvezetői gyakorlatában bízva Gygax alkalmazza a hölgyet. Jó kérdés, hogy ebben a helyzetben mennyire jelent gondot az adósság, az azonban szinte bizonyos, hogy elegendő volt ahhoz, hogy mind Gygax mind Blumes megrémüljön. Ez ugyanis nem kevés pénz. Az viszont tény, hogy a rémülettől függetlenül tényleg befektetőre volt szükségük.