Léteznek remek könyvek a témában. Sol bizonyára ajánlja őket. Amikor elolvasod sokat fogsz nevetni mégis megtanulsz közben kérdőívet készíteni, majd a másik könyvet elolvasva nevetés közben értékelni is. De két könyvet nem tudunk cikkekkel kiváltani. És néhány cikk a könyveket sem pótolja, hátmég az egyetemi képzést. Számos neves egyetemnek vannak ingyen online kurzusai. És lesz aki a kérdőíveket szociológia kapcsán oktatja, lesz aki piackutatás és marketing szempontjából. A tudósnak sokszor a pontos mérés lesz a legfontosabb, a marketingesnek pedig az, hogy a kérdőív hogyan segít brand iránti lojalitást építeni, mi az üzenete, hogyan aktivizálja a közösséget. Nem egyforma szempontok ezek. Minden szempontnak megfelelő kérdőív kevés van.
Jó kérdőív viszont rengeteg. Sok kitöltéséirt jutalmat is kapsz, és látod azokat a trükköket amikről beszéltem. Látod, hogy sok mindent úgy kell értékelned, hogy létezzen átlag, medián, sok kérdést össze tudnak kapcsolni, tudnak szűrni, összefüggéseket kutatni, megannyi eszközük van. Ha telepítesz pár kérdőív programot, hát sok helyen van súgó, dokumentáció és jópár kérdőív szolgáltatásnál vannak példák, jó magyarázattal. A többség viszont szerepjátékos kérdőívet kért. Elefedve, hogy a témában kapásból van legalább 6 teljesen eltérő típusú kérdőív:
- Pszichológus, szociológus kutat a témában, ehhez használt kérdőívek
- Piackutatást célzó kérdőívek
- Reklám célra megcsinált kérdőívek
- Játékfejlesztő számára mankót jelentő kérdőívek
- Mesélői és karakteralkotási segédeszközök
- In character kérdőívek
Egyetlen példa sem fedi le az összes kategóriát.
Egy-egy könyv nem fedi le az egyetemek vonatkozó tananyagát, viszont arra, amire szerepjátékosként szükséged van elég. Még akkor is, ha teljesen mást mond el egy könyv ami marketingesnek íródott, ami a kérdőív és a spearphising kapcsolatát elemzi biztonsági szempontból, és amit egy szociológus ajánlana. Mindegyik elég ahhoz, amire szükséged van. Nem lesz naprakész sok könyv. De a tudást átadja. Ha tényleg használható tudást akarsz akkor legalább egy könyvnyit el kellene olvasni. Ha azt megszerzed, akkor a példákra amiket adunk nincs szükséged. Ha pedig nem olvasod el a könyvet, nem tudsz mit kezdeni a példákkal.
De az igazság szerint sokszor nem kérdőíves tudás kell. Egyetlen példát kiemelve a M.A.G.U.S.-os kérdőívekből szeretném bemutatni, hogy a problémák jelentős része miért nem orvosolható olyan egyszerűen, hogy látsz tőlünk pár példát magyarázattal. Azért pont innen veszem a példát, mert az adott kérdés problémája elég látványos. Nagyon nehéz lenne olyan széles körben ismert kérdőívet találni amiben van ennyire rossz kérdés. Ráadásul akik az aktualitás miatt kérték a cikket el is várnák az ilyen példát. A kérdés meglepően egyszerű: „Mi a fontosabb szerinted?” Sok más kérdéssel szemben ehhez nem fűztek magyarázatot. Két választási lehetőség, amik között nagyjából egyenlően oszlottak meg a szavazatok. „A kiegyensúlyozott szabályrendszer” és „A kasztok megkapják a színességükhez szükséges aránytalanul több képzettséget (fejvadász, bárd)” között választhatunk.
Miért rossz a kérdés
Az első amit eszembe jut egyszerű: Mert nem mondja meg, milyen szempontból legyen fontosabb az adott válasz. Azaz nem egyértelmű a kérdés.
- Gondolhatom úgy, hogy a sok színes kaszt könnyen gyártható kiegészítőhöz vezet, üzleti szempontból fontos.
- Gondolhatom úgy, hogy a kiegyensúlyozott rendszer marketing szempontból fontos.
- Van ami nem igazán fontos, de a játék élvezhetősége szempontjából hasznos.
- Van ami szerintem megkönnyíti a kezdő mesélő munkáját és ezért fontos.
- Van ami nekem fontos, és van ami oldalak tapasztalt gazdájaként szerintem a közösségnek fontos.
Ha pedig nem egyértelmű a kérdés, akkor ezen a ponton a kapott válasz sem lesz egyértelmű.
Másfelől viszont van egy mélyebb baj is. Mert a kasztok sokszínűsége és a kiegyensúlyozott rendszer (sőt a játékegyensúly is) megvalósítható egyszerre. Akkor most két lehetőség megvalósítása között választunk, vagy a között, hogy melyiket hangsúlyozzák? De semmit sem beszél arról a kérdés, hogy a két opció között „arany középút” van, vagy „két szék között a földre ülés” esete.
Miért rossz a kérdés típus
Kezdjük a nyilvánvalóval. Ha a cikknek csak ezt az oldalát linkeltem be számodra, és nem olvastam az elejét, akkor is fel fog tűnni, hogy lesz olyan akinek az egyik válasz "kicsit fontosabb", és lesz olyan akinek a másik "sokkal fontosabb". Ha viszont a fontosság mértékéről egyáltalán nem kapsz információt, de a fontosság oka is kimarad, s az is, hogy a fontosabb szempontnak milyen mértékben kellene érvényesülnie, akkor nem sok esély van ezen az alapon konszenzust teremteni. Míg a két válasz népszersége között jelenleg 612 szavazat mellett 2 szavazat a különbség, nagyjából 0,32% addig a választott kérdéstípus torzítása akár 20%-kal is eltolhatja a kapott választ a kitöltők pillanatnyi szándékától.
De a kérdéstípus problémája nem ér itt véget. Bár mintha korábban láttam volna a kérdőívben egy teljesen rossz kérdést az előnyök kompenzálásáról vagy fokozásáról, a kérdőívet időközben biztosan szerkesztették és most ez hiányzik. Ugyanakkor az ilyen ellenőrző kérdés mellett sem volt alkalmas arra, hogy a választ finomítsuk. Ugyanis a kasztok színessége egy dolog, de sok más dolog is van amiről le kell mondani az egyensúly érdekében. És szeretném megjegyezni, hogy a korai nyilatkozatok arra utalnak, hogy nem lesz kasztrendszer.
De éppen így nem derül ki mennyi mindenről vagyunk hajlandó lemondani egy kicsit jobb egyensúlyért akkor, ha közben tudjuk: Biztosan nem lesz az igazi az az egyensúly.
Miért rossz az első válasz
Kiegyensúlyozott szabályrendszer? Csak azt mondja meg valaki, hogy ennek kapcsán a játékegyensúlyra gondol a szerző? A kockázat és a jutalom közötti egyensúlyra ami idővel a csapaton belül is egyensúlyt teremthet? Vagy arra, hogy a szabályrendszer deklarált célja az, hogy többféle játékstílust is kiszolgáljon és ezek által meghatározott igények között van egyensúly? Van aki a saját elképzelését magától értetődőnek érti. Más rámutat, hogy ez olyan kontextustól is függ amit nem ismerünk. Hogy más ember másik jelentést érezne magától értetődőnek.
A játékegyensúly, mint értelmezés, ráadásul eleve problémás. A Call of Cthulhu jóval előbb jelent meg a M.A.G.U.S.-nál, és ismerjük a kérdést: Mi ér többet 1% library use, vagy 1% valami harci skillre? A rendszer nem tudja ezt megmondani, mert nem tudja melyikre mennyit fogunk dobni. Játékegyensúlyt rendszer szinten megteremteni kilátástalan vállalkozás. Tekintsem egyértelműnek azt, hogy a kérdező ezt még nem vette észre, és biztos a játékegyensúlyra gondol? A kiegyensúlyozott rendszer kapcsán viszont pont az jut eszembe, hogy a Call of Cthulhu sokféle kalandra, sokféle helyzetre próbál egyformán támogatást nyújtani. Azzal együtt kiegyensúlyozott a rendszer, hogy már a dobások és sok más dolog miatt sem törekszik a rendszer által megteremtett / kikényszerített játékegyensúlyra.
Miért rossz a második válasz
Könnyű azt mondani, hogy ilyen válasz van akihez igazán közel áll, szóval ez akár lehetne jó válasz is. Sőt lehentne a két válasz közül a jobb válasz is. Csakhogy a válasz egyik alapvető problémája, hogy nem vesz tudomást arról, hogy a kasztok különlegességét nem csak képzettségek adják. A kérdés során nincs definiálva az, hogy mit is értünk kaszt alatt. Pedig sok féle rendszer sok féle kaszt koncepcióval számol. Lehet erre azt mondani, hogy mivel a tervezett rendszer nem számol kasztokkal ez a definíció felesleges, de ez nem menti a kérdést.
A kaszt kapcsán, bár felkínálhatok más definíciót is, jelen kérdés szempontjából a legjobb megközelítés az, hogy a kaszt olyan tudás csomagot jelent, amit a játék normális időtartamát figyelembe véve a karakternek nem lenne ideje utólag elsajátítani. Ugye ez sok éves tanulási időt feltételezne javarészt zavartalan módon. Azok a képességek amiket egy kaszt részeként megkapsz, de nem tudsz önállóan képzettségként megtanulni (túl sok kell hozzájuk) különleges képességek. A kasztok sokszínűsége ilyen esetben a „jack of all trades, master of none” koncepcióról, az ütőképes különleges képességek hiányában kapott sokszínű és változatos képzettség csomagról szól.
A rang, az egyházban betöltött szerepkör és megannyi más is befolyásolja a játékegyensúlyt, pedig ezeket az értékeket a rendszer nem számszerűsíti. Az egyensúly kérdését képzettségekre szűkíteni, és a sokszor sokkal erősebb, de nem számszerűsítetett előnyöket, például a nemesi rangot, egyházon belül betöltött pozíciót, stb. eleve nem számolni hiba volna. Tegyük fel inkább úgy a kérdést, hogy a legtöbb ilyen karakter mögött nincs ott megfelelő minőségű oktatás, jár-e nekik csak azért a sok képzettsség, mert másban gyengébbek? A sok féle játékstílust támogató kiegyensúlyozott rendszer (nem játékegyensúlyról beszélünk) a csapaton belüli hatalmi különbségekre építhet.
Hiányzó válaszlehetőségek
Jól sejtjük: Van akinek nem a „kasztok sokszínűsége”, de nem is valamilyen kiegyensúlyozottság fontos, hanem mondjuk a világhű megjelenítése egyes karaktereknek. Jééé, ez az irány itt teljesen kimaradt a választási lehetőségek közül. Amennyire a többé féle egyensúly típusra, a játékegyensúly, a story egyensúly, a „risk vs reward” egyensúly, a „kiszolgált igények” egyensúlya éppen úgy megjelenik mint az a különös „rang egyensúly” ahol azok a karakterek játszanak együtt, akik a világ normális működése mellett is „egy csapatban lenne a helyük”.
Nem tudunk választani sok mindent ami eszünkbe jut. A „kb. egyformán fontosak” jellegű semleges választ sem.
És szemét leszek: Aki sok kalandot túlél, nem is őrül meg, sőt még fejlődik egy kicsit (checket dob) az tápos. A jól kijátszott, de sokszor óvatos karakter mellett a sokadszorra hozott új karakter már nem ennyire. Rendben. a kockadobással szerencsés lehet, vagy éppen balszerencsés. De nagy átlagban a differenciált jutalmazás lehetősége egy hosszabb távú játék kapcsán fontosabb, mint a rendszer által kikényszerített egyensúly. A nagyon egyensúlyra törekvő, kiegyensúlyozott konfliktusokra építő d20 system pedig nem lett annyira népszerű sem a Call of Cthulhu, sem a M.A.G.U.S. rajongói körében.
A fenti hibák mindegyike borzasztóan nyivánvaló. Letennék egy javított kérdőívet. Nem feltétlenül profi munkát. Csak a fentebb leírt hibákat kerülném el. Persze az sem minden hiba, csak a legnyilvánvalóbbak. Megkapnád a javított kérdőívet. Lenne hozzá magyarázat. Negyed annyi, mint ebben a storyzgatós cikkben van. De nem segítene a többi hiba elkerülésében. Jó kérdőív van elég. De ha valakinek annyi esze nincs, hogy az első kritika utána a következő kérdőívet megjelenés előtt átnézesse... Hogy minden kész legyen előre, szükséges számú körben ellenőrizve, mert ugye egy kiadónál vannak szerkesztők, és meg lehet másokat is kérni tesztelni a munkát, akkor kérdéses, hogy ennél jóval több mérlegelést igénylő tanácsokból mennyit tudna fejben tartani.
Sok olyan játék van ahol a „reális” szó nem azt jelenti, hogy irreális sakk feelingre alakított harcrendszerben erre hivatkozva sírunk plusz sebzésért, és egyensúlyra hivatkozva követeljük a másiknak a nerfet. A „reális” szó kapcsán az jut eszembe, hogy a jelenlben, vagy közelmúltban játszódó Call of Cthulhu kaland során nem mesélek a CSI csodafegyvereinél sokkal vadabb dolgokat ott, ahol nincs mögötte semmi természetfeletti. De az is, hogy akár az 1920-as években, akár a 1990-es évek elején (és mondjuk utóbbi esetben Magyarországon) játszódó kalandba nem mesélek bele kamerás okostelefont. Sok esetben lehet kérdezni. És kell is. Mert ezekben a játékokban van mélysége a világnak és van amikor szociológus ad tanácsot, kérdőív ügyben akár, van amikor informatikus mondja el, hogyan mesélhetsz le egy hackelést, és van amikor operatőr mondja el, hogyan meséld le a valóságshow forgatást.
Lenne miről beszélni. Az pedig, hogy valaki ügyes-e mert megtalálta a kérdőíve írásakor az A betűt, vagy hivatásos fejlesztőtől ciki az ilyen igénytelenségű munka, a M.A.G.U.S. csoportokban természetes. Sajnos a M.A.G.U.S. jövője erről szól. De a többi szerepjátékos csoportot nem feltétlenül érdekli. Oké: A kérdőív téma nekik is hasznos, és most lett aktuális, jól pörög. De nem arra kíváncsiak, hogy „jaj ne bántsuk már, hisz megtalálta az A betűt, milyen ügyes”. A sokadik amatőr húzásnak sincs hírértéke. A kapcsolódó hír mellé oda lehet tenni.
És sokkal izgalmasabb az, az aktualitás ellenére is, hogy hogyan kezeljük a kérdőíveket, mondjuk egy Call of Cthulhu kalandban, mint az, hogy egy vezető fejlesztő eljutott-e az alapok alapjáig. Több, mint két évtized telt el a rendszerválltás óta. Azóta a kérdőívek, közvéleménykutatások velünk élnek. De nem csak velünk, hanem a Call of Cthulhu, Laundry vagy éppen WoD vagy CoD karaktereink jelentős részével, ha ők is ebben a környezetben élnek. Megannyi érdekes storyt érdekes témát szolgáltat a kérdőív. Sokadszor mondom el: Az, hogy ki akarja megvédeni a kedvenc rendszerébe belenyúló fejlesztőt, mert az megtalálja az "A" betűt továbbra sem az.
Cikkünk folytatásában Sol érdekes eseteket, érdekes példákat is meg tud írni a tanulságokkal együtt. Majd a végén jöhet egy példa arra is, hogyan épül bele egy kérdőív egy kaland sorozatba.