Így játszunk mi - Avagy a kedvenc M.A.G.U.S. háziszabályaink
Az oldal előző változatán egy 10-es toplista várta a rajongókat, de tegyük fel a kérdést: Miért pont 10 szabály lenne a fontos? És meddig szabályBővebben...
IRC-től a Roll20-ig, asztali szerepjáték online
Emlékszem. Volt egyszer két akció. Az egyiket Mindenkinek néven hirdette akkor még a MATÁV, a legnagyobb hazai vezetékes telefon szolgáltató, aBővebben...
Campaign Cartograper 3+ Abszolút kezdőknek
10000 Forint nem kevés pénz. Nem az az összeg amit a legtöbben egy hirtelen érzelmi döntés után elköltenének. Az imupulzusvásárlás ennélBővebben...
Régi? Új? Rendszer?
Amikor a Delta Vision felvetésére, hogy házi rendszereket is vártak jeleztem sok embernek van / volt kész rendszere, de nem küldték el ezért /Bővebben...
Csak egy kép a karakteredről I - Alapoktól a koncepcióig
Egy kép a karakteredről. Sokszor csak ennyit kívánsz. Csakhogy nem sok olyan egyszerű azt prezentálni. Sokak szerint a probléma ott kezdődik, hogyBővebben...

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Szinte közhely: Call of Cthulhu-t játszva egyetlen rossz döntés is a karakter életébe kerülhet, megbosszulhatja magát. Mint ahogy azt sem először halljuk, hogy egy modern játék általában reálisabb egy fantasy játéknál. Tényleg? Akkor mi történik, ha a karaktered valamit hitelre, vásárolna? Hiszen ha ezt reálisan nézzük, akkor a legtöbb karakter ezt megtehetné, csak akkor ugye a hitelfelvétel következményeit is követnünk kellene. Elmondom: Nem sok olyan mesélő / kalandmester akad aki ezt megengedné. Hiszen mi értelme lenne a karakter vagyonával bárhol is számolni, ha a karakter felvehet olyan hitelt amit a játék során nem kell visszafizetnie. Ha meghal a kalandban azért, ha megőrül azért... Ha pedig egyik sem, hát nem telik el annyi idő. Pedig ahhoz, hogy a játék világa igazán reális legyen, ez a kérdés is hozzá tartozna. És nem csupán a hitel miatt, hanem amiatt, hogy az egyén felelős döntéseire alapozó társadalomban élünk, ha pedig a hibás döntések lehetőségét általában is kizárjuk akkor hamar egy steril világban találjuk a karakterünket.

Ha realitásra törekszünk, olyan világot kell választani, ahol a karakter bosszankodhat, hogy rossz pártra szavazott, mégsem ezt az autót kellett volna vennie, rossz szakmát tanult, nem jó hitelt vett fel. Ahol bosszankodhat, hogy a felelős döntésekre építő társadalomban nem mindig tud felelősen dönteni. Mert vagy nincs meg az információja, vagy nem képes azt átlátni. Vagy, ha már a karakterek nem vehetnek fel hitelt, legyen olyan kalandra is példa, ahol egy adóssággal küzdő ember az emelt díjas telefonhívásért cserébe kapott tévés "pénzbevonzó varázs" után kezd el bizonyos mágiaformák iránt érdeklődni, ez után fordul valami pénzt is ígér kultusz felé, és lesz veszélyes kultista, lesz egy kaland alapja.

Hiszen, az egy darab kultista megvan, pont ennyi jut egy kalandra az 5 éves tervben, c. egyszerűség mellett nem sok mélysége lenne a kalandnak, így pedig nem árt elmesélni, hogy egy-egy rossz döntés után, hogy sodródott a sötétség felé az a kultista aki után nyomoznak, aki ellen küzdenek a karakterek. Márpedig itt megannyi rossz döntésnek lehet helye. Politikai, informatikai, gazdasági rossz döntések után kereshet a padlóra került ember menedéket mindenféle sötét kultuszban. Ez az egyik emberi irány, a másik a hatalomvágyó emberé. És megannyi más lehet. Ezért is fontos az, hogy korszakonként megpróbáljuk elhelyezni a karakter típusokat a világban.

Lehetne megannyi példát mondani arra, hogy az emberek sokszor utólag sem látják át, hogy miért volt hibás egy-egy döntésük. De sok példára könnyű legyinteni. Ezért említem példaként a devizahitelek​ helyzetét. Ha számos összefüggést nem látunk át magánemberként akkor persze felmerül a kérdés, hogy hogyan kezelhetnénk ezt hitelesen kalandmesterként. Megdöbbentett, amikor egy pályázatírással és bizonyos gazdasági feladatokkal foglalkozó szakember a pénzügyi rendszerről szóló kritikában olyan helyzetről beszélt, ami a nagy gazdasági világválság óta nem áll fent. Azaz nem tudta, ma hogyan és miért teremtenek pénzt a bankok, és ezt miért nem célszerű állami monopóliummá tenni. Az őrültségről írt cikkünkben beszéltünk arról, hogy egyre több összeesküvéselmélet, egyre több paranoia, a valóságtól való elszakadás hova és hogyan vezethet. Hozzá tenném azt is, hogy hajlamosabbá tehet az alternatívákkal szembeni kérdések félretételére is. Ez erősíti a politikai szélsőségeket is, de ez csinálhat sok emberből őrült kultistát is.

A devizahitel vs forinthitel kérdésnél gazdasági szakemberek is azt írták választhatunk az árfolyamkockázat és a kamatkockázat között. Ki számolt így jelentős kamatkockázattal? Mindezt egy olyan társadalomban, ami az egyén felelős döntéséről szól, erre alapozza a működését. Sem hitelt felvenni, sem a bankrendszer szabályozásával kapcsolatos kérdésben programok között felelősen választani nem tudunk. Azt hiszik a vásár után minden kofa okos? Hát nem. Évekkel később is az árfolyamokról beszélünk, pedig a kamatkockázat is jelentős problémát jelentett.

Sokan mondják, a bank által kihelyezett pénz fiktív pénz, amit a bank teremtett. Elárulok valamit. A bankok nem nyomtatnak pénzt, és a pénz jelentős részben nem a hitelezésnél, hanem a bankbetéted kapcsán keletkezik. Nem hiszed? Pedig pofonegyszerű. Ami pénzt beraktál a bankba azért kapsz kamatot, mert azt a pénzt a bank használhatja. Igaz? Ergo az a pénz megmarad, a gazdaságban marad DE(!) közben lesz a számládon pénz amit át tudsz utalni. Az így keletkező pénz nem fedezetlen, hanem a másik tartozása, az általa felajánlott fedezet lesz a te számlapénzed, bankbetéted, stb. mögött a fedezet.

Amíg nem veszik ki az emberek tömegesen a pénzt a bankrendszerből, ez működik. Lesz neked átutalható számlapénzed, a másiknak készpénze. Máris több fizetőeszköz van a gazdaságban. A pénz használója kamatot fizet, a bank levonja a saját költségeit, hasznát (munkadíját) és a betétes megkapja a kamatot. A bank haszna sem a bankároké egy ideje már, hiszen ezek részvénytársasági hitelintézetek, azaz nem a bank gazdagodik, hanem a részvényesek. Mondjuk a kisbefektető aki pl. bankbetét helyett OTP részvényben tartja a pénzét. Így teremt pénzt a bankrendszer, itt vannak a nagy pénzek. A legendák megaprofitjával ellentétben sok bank vesztességes itthon is, a világban is. Ezért van pl. bankcsőd.

Ez a korábbi fizetőeszköz hiányra jó megoldás. Csakhogy van egy gond: A számlapénz megjelenése megtöbbszörözi a pénzt, ami inflációhoz vezet(het). Valahogy meg kell akadályozni, hogy ugyanazt a pénzt túl sokszor tegyék be, mert ez végtelen pénzhez, végtelen inflációhoz vezetne. A megoldás egyszerűnek tűnt: Mi van akkor, ha a hitelt felvevő sem az aranyat kapja meg, csupán annak meglétét igazoló papírt. Ha pedig ez a lehetőség kevés, akkor kaphasson ilyet 2-3-4 ember is. Így olcsóbb lesz a hitel. Viszont ez a rendszer is iszonyúan merev volt, stb. viszont megmondta egységnyi bankjegy mögött pontosan mennyi az aranyfedezet (aranystandard). Több ember hitelkamatából kellett egy betétes betétit kamatát és a bank hasznát finanszírozni. Ez valóban bomba üzlet volt. És minden olyan kockázat amit az ilyen pénztöbbszörözésről mondanak igaz, mint az igazságtalan volta is.

Mi változott? Ma máshogy korlátozzák a bankokat a pénzteremtésben. Amikor hitelt kapsz, az immár teljes értékű pénz. Beteheted a bankba, a bank újra hitelezhet, stb. Csakhogy nem ugyanannyi hitelt adhat, amennyi a betét. Hanem egy része tartalék. A kötelező tartalékráta mellett sok helyzetben kötelező a kockázatok fedezetéül céltartalékot képezni. Azaz 100 frank hitelhez biztos, hogy több mint 100 frank "betét" tartozik. Persze egy része nem sima bankbetét, nem folyószámla, hanem a befektető értékpapírokat (kötvények, MBS) vásárolva fekteti a pénzét az üzletbe. De az eredmény hasonló. Akkor is, ha a "betétes" az anyabank, egy másik bank, a bank saját részvényesei, stb. Ezért, ha a bank nem is akarna hasznot termelni akkor is magasabb kamatot kéne szedni, mint amennyit fizet.

Ha magasabb a kockázat, több céltartalékot kell képezni. Így a banknak több befektetett pénz kell ugyanannyi hitelhez. Több embernek, összesen több kamatot kell fizetnie. Sőt, mivel még így is van kockázat, ennek a kockázatnak, vagy az azt eltüntető biztosításnak az árát a betétes is elvárja. Azaz a hitelek kamatát, THM-ét meg tudja dobni a kockázat. Ez nem azt jelenti, hogy a bank nyerészkedik. Amikor viszont a bankoknak sok tőke kell a hitelek miatt, és kevés tőke elérhető, akkor bizony előkerül a kereslet / kínálat is, a bank így ismét egyre többet fizet a forrásért, amit valamilyen formában továbbhárít a hitelfelvevőre. Nem azért mert szemét, gonosz, stb. hanem mert nincs más választása.

Két módon teheti meg ezt. VAGY a hitel kamata lesz változékony. Vagy eleve magasabb kamatot szed amiből sokféle kockázatot lehet finanszírozni, hosszú távú finanszírozást keres, stb. és így a magasabb kamatban fizeted meg a hitel árát. Aki olyan hitelt vesz fel, ahol a bank változtathatja a kamatokat, mert az olcsóbb, az erre készüljön fel. És ne lepődjön meg, ha a kockázatok, a céltartalék, stb miatt a kamat amit ő fizet emelkedik. Tudják mi történik? A kezdetben talált szuper kedvező devizahitel már-már gyanúsan olcsó. Még akkor is, ha valamennyi árfolyamkockázattal számolunk. Mondjuk 10 milliós hitelösszeg, 240 hónapos futamidő, VIP ügyfélként kapott 4.80% kamat esetén? A legjobb törlesztő részlet biztosan annuitásos hitel lesz, így ha nem változna sem a kamat, sem az árfolyam akkor egyenlő részletekben törlesztenénk. A kamaton felüli egyéb költségeket most ne számoljuk.

Felejtsük el az első számításunkhoz az árfolyamkockázatot, feltételezzük a stabil árfolyamot. Lesz egy kb. 44000 forintos havi törlesztő részletünk, amiből kb 40000 forint a kamattörlesztés, kb 4000 forint törleszti a tőkét. Türelmi időszakkal, stb. még nem számoltunk. Telik múlik az idő, immár a 44000 forintból 5000 forint a tőketörlesztés, 39000 forint a kamat. Mi történik, ha a hitel kicsit kockázatosabbá válik, és kamatot kell emelni? Mondjuk 1%ot ország kockázati felár miatt 0,2-t a céltartalék fedezetéül, így 6% lesz a kamat. Segítek: 48750 forint lesz a kamat, 5000 a tőketörlesztés, azaz 53750 forint lesz a törlesztőrészlet. Számoljuk ki mi lenne, ha a "max 2-3%" kamat változás keretében 7.2%-ot érné el a kamat? Jóval 60000 forint feletti részlet, ugye. És itt nem számoltunk türelmi idővel, stb. így a változás kevésbé drasztikus. Ennél persze a kamat kisebb, a THM nagyobb volt, de a díjak, és a kamatok emelkedése mégis hasonló hatást tudott kiváltani.

A tanulság: Ha eleve alacsony a kamat, ahhoz képest az apró változások is drasztikusak lehetnek, és amíg a törlesztőrészletünk döntően kamatra megy el, addig bizony az is hasonló mértékben emelkedik. Mi történik, ha az árfolyamkockázat is megjelenik? Ugye arányosan nagyobb lesz a törlesztőrészlet, ez szép és jó. Ha a 44000 forint helyett viszont 275 CHF törlesztő részlet emelkedik 410 frank környékére, miközben a frank árfolyam 160 forintról 240-re emelkedik, akkor 98400 forint lesz a törlesztő. Másfélszeresére dráguló frank mellett több mint duplájára drágul a törlesztő. Egy válsághelyzetben pedig az eredeti törlesztőt sem lett volna könnyű kigazdálkodni. Ha csak árfolyamkockázat lett volna, akkor a törlesztőrészlet 66000 forintra emelkedett volna. Ez havi 22000 forintos többlet kiadás. De az "apróságnak" gondolt kamatkockázat további több mint 33000 forintot ért. Valóban választhattunk a kamatkockázat és az árfolyamkockázat között?

Természetesen a forinthitel kamatkockázata is realizálódott. Ott is lehet beszélni az összegekről. Csakhogy ott arányaiban mások voltak a változások. Persze még a mai napig azok jártak jól akik frank hitelt vettek fel forint hitel helyett. És nem is csak ez a baj. Ha a válság később üt be, akkor nagyon sok dolog máshogy történik. Hiszen akkor egyfelől a törlesztőrészletben kisebb arányú a kamat, nagyobb arányú a tőketörlesztés aránya, azaz a kamatkockázat kevésbé dobná meg a törlesztőt, s több időszak gazdasági növekedése miatt eleve jobb jövedelmi helyzetből kezelnénk a problémát. Ezzel viszont a kockázat is csökkenne, a kamatok emelkedése, stb. is csökkenne. A tőke tartozás és a fedezetül szolgáló ingatlan értéke között is más lenne az arány, könnyebb lenne a lakásokat jól eladva rendezni a helyzetet és új életet kezdeni. Itt a válság időpontja, jellege és mélysége sokkal nagyobb probléma a hitelek kapcsán mint önmagában akár az árfolyamkockázat akár a kamatkockázat.

Azaz nem csak azt mondhatjuk el, hogy gyakorlatilag senki sem volt tisztában minden fontos szemponttal, a probléma szinte áttekinthetetlenül összetett volt, hanem azt is, hogy utólag sem kapunk többnyire teljes és hiteles képet arról, hogy mi és miért történt. Hihető hivatalos álláspont hiányában pedig sokan azt látják, a rendszer egyszerűen nem működik. Vagy pedig nem úgy működik, ahogy működnie kéne. Ha pedig nem látnak normális, megérthető működést, akkor bizony könnyen keresnek alternatív magyarázatot, vállnak befolyásolhatóvá. Ez pedig igen rossz helyzethez vezet.

Persze lehet azt mondani: Ez egy kiugró példa. De ugyanilyen módon lehetne beszélni software licencekről, biztonsági résekről, és megannyi olyan kérdésről, ahol az ember az esetek többségében nem tud racionálisan dönteni, ahol a jó hivatalos magyarázat hiánya erodálja az elfogadott magyarázatba vetett hitet. És ami oda vezet, hogy az emberek egy része menekülne a realitás elől. Van aki egy csodaváró csoportba, más pedig egy játékba. De erre a folyamatra így is úgy is remek kalandot lehet építeni.

Szerintetek hova vezet ez a helyzet? Milyen más hétköznapi döntés lehet sorsfordító valaki életében? Mely más döntésekre építenél egy kalandban?


You don`t have permission to comment here!

Útvonal

Aktuális gondolatok

Ha saját szerepjátékot alkotnál, legyen az első kérdés az: Van-e valami olyan játék, amivel játszanál, de nem elérhető a piacon?

Bejelentkezés

Bejelentkezés

Kereső