M.A.G.U.S. - M.A.G.U.S. 2*0, avagy a Lunír féle próbálkozás

Vegyesek az érzéseim. Egyfelől azért, mert amire a Lunír féle csapat választ adott kérdésre, arra tetszett a válaszuk. Akár hatalmoszóról, akár a kalandozók mibenlétéről. Ez szép és jó. Csak egyetlen gond van vele: Nem lesz kész egyhamar. És a tesztelő csapatokkal kapcsolatos hozzáállásuk éppen annyira nem tetszik, mint a Delta Vision környékén látható alkotók viselkedése. Az irodalmi háttér szerepe romlik. Tegyük fel, hogy a srácok minden ellentétes hatás ellenére kihozzák az eddigi legjobb M.A.G.U.S. kiadást. Akkor, amikor a többség már játszik más szerepjátékokkal is, a M.A.G.U.S.-t nosztalgiából veszi elő, és ilyenkor ragaszkodna az eddigi megoldásokhoz, legyenek azok jók vagy rosszak.

Ráadásul van egy apró gond: Ha már most késés van az gyanús. Később is ez lesz a kiegészítőkkel. És sok olyan kiegészítő lenne, például atlaszok, amihez nem kell megvárni a készülő rendszer megjelenését. De azt hiszem az sem függ össze a rendszer megjelenésével vagy meg nem jelenésével, hogy nem árasztanak el minket a jobbnál jobb regények. A támogatás szintje nem éri el a Tuan által hozott szintet, ezen a téren szinte biztos a hátrány. Hogy a világ sok részletét ki szimulálja majd jobban, ha lesz megjelenés, esélyünk sincs megmondani. Mert ez még a jövő zenéje. 

De amíg a M.A.G.U.S. sok esetben fejőstehén és a M.A.G.U.S. logóal étes értékű irodalmmi alkotásokat is el lehet adni, is a szerzők vállogatásánál nem a minőség a legfontosabb szempont, addig a legjobb szerepjátékos alkotócsapat sem tudja egyszerre garantálni a minőséget, és az irodalomból megismert világhoz való hűséget. És most is 90%ban azon van a vita, hogy melyik állapothoz nyúljunk vissza. És a hatalomszó használó karakteréhez ragaszkodó vérpisti mást választana, mint aki a modern mágia térhódítása kapcsán sok eseményt szimulálna.

Pech, de a M.A.G.U.S. közösség elvárásai nem egységesek. És ha közös rendszeren belül használna mindenki eltérő opciót, az sem fogná össze a közösséget. A M.A.G.U.S. az elmúlt körülbelül 21 év alatt nem jutott el oda, hogy egy a lehetőségeit kihasználó, stabil rendszer legyen. Tiszta lapot már nem fog kapni a legtöbb csalódott embertől, és bizony a Lunír hiába volt kezdetekben lelkesítő, a késés, a bizonytalanság az itteni ígéretes kezdetet is javarészt lenullázta. A helyzet pedig nem csak a késés miatt tűnik elkeserítőnek. 

A fejlesztés üteme is problémás, de az is ahogy a béta tesztereket toborozták, így pedig egy olyan társaság véleménye kerül előtérbe, akik felelőtlenül írnak alá biankó szerződéseket, így pedig kérdéses, hogy a játék tervezése, stb. kapcsán mennyire átgondoltak. Az ilyen helyről jövő ötletek összedobása és az átgondolt egységes alap kihajítása már nem egyszer okozott problémát. Ha ehhez hozzá kerül az is, hogy a csapat így nem elég termelékeny, ennyi idő (és munkaidő) pedig nem finanszírozható egy-egy könyvből, de sem az irodalmi háttéren, sem a szerepjátékos kiadványokon nem lehet stabil haszon, hiszen stabil megjelenések sincsenek, akkor az egész projekt nem fenntartható.