A M.A.G.U.S. kezdeteire visszaemlékezve eszembe jut egy furcsa kifejezés: Kalandozó kór. Valami olyasmi amit, ha elkapsz, tisztes családapából kalandozóvá válsz. Létezne ilyen betegség? Első ránézésre egyáltalán nem tűnik valósághűnek, még Ynev a sajátunktól idegen realitásába sem illik. Sok újabb fejlesztőcsapat hajlamos teljesen elfelejteni ezt, az annak idején Novák Csanád által oly sokszor emlegetett koncepciót. De felejtsük el a nevet, maradjanak a tünetek, állítsunk fel egy diagnózist. Adrenalin függőség. Hiszen az ember saját hormonjai is válthatnak ki függőséget, és bizony itt is emelni kell az adagot, hogy megmaradjon a hatás. Ha pedig valakinek egyre kevésbé hat az adrenalin, akkor egyre inkább maga ura marad veszélyhelyzetben.

Nem egy esetben hallottam, az éles harcban a harcművészeti technikák közül az egyszerűbbek működnek, mert az Adrenalin hatása alatt esélyünk sincs a nagyobb pontosságot, finomabb mozdulatokat igénylő technikák alkalmazására. Egy Fantasy világban a hasonló jelenség nem csupán a harcművészeti technikák alkalmazását nehezíti meg, de a vívásban, varázslásban is akadályoz, vagy éppen lehetetlenné teszi, hogy egy akrobatikus mozdulattal kerüljünk el egy támadást. Akire viszont nem hat ennyire az adrenalin, a legnehezebb helyzetben is higgadtan tud mérlegelni, és a tudását használva sikert ér el ott, ahol más az adrenalin hatása miatt elbukik, az könnyen tesz szert hírnévre, és már meg is született a kalandozó. Persze sok más a "flight or fight" reakcióhoz kapcsolódó hormon szintetizálásával, feldolgozásával, stb. kapcsolatos zavar is okozhatna "kalandozó kór"-t, itt csupán egyetlen példát emeltem ki.

Ha egy modern világról, földi kémiáról beszélnék, akkor az extrém sportokért rajongó adrenalinfüggőket emlegetném, és felvetném, hogy a függőségüknek (a hozzászokáson kívül) lehet genetikai oka is (hajlam), a máshogy működő receptorok kapcsán, némi kutatómunka alapján, kemény biokémiai képletekkel bombáznák mindenkit, így viszont csak annyit mondok: megvan a kalandozó kór. Az oldal adminjai között akad akinek a molekuláris genetika az egyik szakterülete, ő bizonyára többet mond majd el erről a helyzetről. Csakhogy akad egy apróság: Yneven nem sok jelentősége van a Molekuláris Genetikának. Legalábbis első ránézésre.

Miért is lenne sok jelentősége, ha pontosan tudjuk, hogy Yneven az anyagok őselemekből épülnek fel, így a modern kémia nem túl jó magyarázat hozzájuk. Hiszen Yneven e szerint nincsenek molekulák, nincsenek gének, nincs kémia, marad az alkímia. Igen ám, de akad pár furcsa dolog: Az egyik a síkkapuk léte, és hogy bármi vagy bárki jusson át egy síkkapun, káoszkapun, továbbra is működik a túloldalon. Ha egy tárgy, személy, egy síkkapu két oldalán, eltérő anyagszerkezet mellett is működik, akkor feltételezhető, hogy a "lényege" érintetlen marad, és a helyi anyagszerkezet, fizikai, kémiai törvények szerint fejeződik ki. Éppen ez a lényeg gondoskodik arról, hogy a varázsló egész tárgyra tud hatni annak a részeire nem.

Az idea / lélek "láthatatlan" és megfoghatatlan, amíg mágiához nem nyúlunk, a materialista világképpel kell számolnunk. Azaz a kalandozó akkor is kalandozó maradna, ha mint az ediomadból küldött morquor a Két Holdban véletlenül a földre kerülne síkkapuval, és a kalandozókórnak ideális esetben meg kell, hogy legyen egy materialista földi magyarázata is, ha maga a kórság nem mágikus természetű. Míg az egyes "elemek", "anyagok" máshogy működhetnek Yneven és a földön, az összetett tárgyak, élőlények mindkét helyen működnek. A kalandozó kalandozó, a kalandozókór, kalandozókór marad. Azaz nem árt, ha földi ésszel is meg tudjuk magyarázni.

A kalandozókórt márpedig sikerült megmagyarázni, bár akad néhány apró probléma. Ez a "kór" még nem jelenti automatikusan azt, hogy valakiből tényleg kalandozó lesz. Ehhez ugyanis nem árt tanulni is, hogy legyen olyan tudás amit vészhelyzetben is tud valaki használni. Kell még némi felszerelés is, ez pedig pénz kérdése is. Nomeg nem árt, ha valakinek a képességei is elérik a "kalandozóhoz méltó szintet". Ez utóbbi nem csak az adottságok kérdése, de arról is szól, hogy ezeket az adottságokat illik megfelelően kihasználni. A képességek ugyan részben veleszületett adottságot is jelentenek, de legalább ilyen fontos szempont az edzettség, felkészültség is. Ezzel pedig nagyjából eljutunk a kalandokat túlélni képes kalandozókhoz.

A kicsit "kalandozóközpontú" Ynev tápos kalandozói persze más apró előnyt is élvezhetnek. A kalandozók "veszett híre" könnyen elbizonytalanít sok ellenfelet. Persze ez a bizonytalanság része az ellenfelek alap harcértékeinek, nem jelent semmi kézzel fogható bónuszt. Azt leszámítva, hogy sok ellenfél harcértéke egy nem kalandozóval szemben akár magasabb is lehetne.

A fentiekből egy dolog biztosan látható: Ez a szint az az alap ami kell ahhoz, hogy valóban kalandozónak tekintsünk valakit, és ez jelenti az első szintet. De további képzés, gyakorlat, tapasztalat, jobb felszerelés, némi mágia, stb. sokkal ütőképesebbé teheti a karaktereket. Azaz van értelme annak is, hogy egy magas szintű karakter sokkal erősebb lehet mint egy első szintű. Azaz van hova fejlődni. Bár a kalandozó erős, még így is messze van az ismert hősök szintjétől.

Bár tudom, hogy számos "reform" során cél volt eltüntetni a kalandozókórt és megannyi apróságot, mégis bárhogy is nyúltak hozzá, mindig merültek fel kérdések. Ha gyengítjük a kalandozót, és "nincs miért" pont őt megbízni drágán, ha akad olcsóbb és jobb ember, az mindig furcsa. Ha pedig ilyen furcsa dolgokat kreálunk a "realitás" nevében, eltüntetjük a kalandozó kórt, stb. akkor a karakterek élettörténete során sokszor megválaszolhatatlan a kérdés: miért bízták meg őket, hogyan lett hírnevük, miért éltek át ennyi kalandot. A kalandozó kór viszont egy elsőre idegennek, uram bocsáss akár butaságnak is ható megoldás, de jó megoldás. Olyan amire szükség van.