M.A.G.U.S. - A d20 alapú rendszer

Kis hazánk szerepjáték fejlesztők terén szuperhatalomnak tűnik. Nem csak arról van szó, hogy az ellenséggé vállt volt fejlesztőnél okosabb minden csapat, hanem mondjuk a Hasbro méretű multinál is csak hülyék a marketingesek, a M.A.G.U.S. ma a Delta Visionnál dolgozó jogtulajdonosainak szakmailag szuperfelkészült csapata, az Inomi, és a többi hazai érdekelt a d20 system kitalálóinál ezerszer jobban tudja, hogyan lehet azt a rendszert sikeresen használni. Milyen kár, hogy ezt a remek és különleges tehetséget a piac nem értékelte, és a d20 alapú M.A.G.U.S. nem lett sikeres. Mondjuk úgy, a "Roham! Meglepetés! Pofára esés!" jelszó tökéletesen működött.

A d20 system a világban rendkívül népszerű volt, hála annak, hogy a nyílt licence akár a D&D 3. kiadásával való jelentős mértékű kompatibilitást is lehetővé tett. Komoly piac volt ez. Sok játék lépett ki ezzel a nemzetközi piacra, és ért el könnyen számos játékost. És a rendszer itthon is sikeres volt, sőt mind a mai napig sikeresnek mondható, így a D&D 3.x és a Pathfinder is jelentős játékosállománnyal rendelkezett. És Ynev, a M.A.G.U.S. sok vívmánya akár a d20 körüli piacon is sikeres lehetett volna. Csakhogy nem így lett.

És nem lehet külső tényezőket okolni ezért. Hiszen pusztán annyi történt, hogy az arc megint 2-3 számmal nagyobb volt a kelleténél, és így pusztán 3 dolog megértése volt rangon aluli a Delta Vision alkotócsapatának. Az egyik, hogy a M.A.G.U.S. játékosok miért nem álltak még át a d20 systemre. A másik, hogy sok sikeres játék miért is törekedett a kompatibilitásra, a d20 piacra. A harmadik csak a Wizards és az anyacége a Hasbro által a d20 piaccal kapcsolatban végiggondolt stratégia volt, ami azzal is számolt, hogy hogyan tud más sikeres lenni a csatlakozással. 

A Hasbro nem volt hülye. A közös kiegészítő piac célja az volt, hogy egy-egy kiegészítő több világhoz, több játékhoz is használható legyen, így pedig a nagyobb piacot könnyebb legyen nyereséges kiegészítőkkel ellátni. Azaz választhattam aközött, hogy a M.A.G.U.S. szinte valamennyi erényét (olyat is, amit ez a kiadás nem tud) megvalósítom d20 alapon, elérhető kiadványokra építve. A rendszer kompatibilis, nemzetközi, sok és jó a kiegészítő. Ha a világot nem is birtoklom, a legtöbb érdekes kaszt koncepció nem ennyire világhoz kötve is érdekes, így a rajongói oldal helyett ott az RPGnow... Vagy egy bezárkózó rendszert, a fejlesztőcsapat minden korlátjával. És a bezárkózó rendszer nem elsősorban a rendszeren múlik. Hanem azon, hogy cél volt, hogy a M.A.G.U.S.-hoz használható kiegészítő ne jelenjen meg a jogtulajdonosok hozzájárulása, és megfelelő ellentételezés nélkül. 

Ez a hiba pedig egyenesen mutat vissza oda, hogy sem világleírásban, sem regényekben, sem másban nem volt termelékenység, jóváhagyott anyagok is lassan készültek, így pedig a third party kiegészítők letarolhatták volna a piacot. A korlát nem az Inomi saját rendszer fejlesztő csapatában, hanem az azon kívül lévő jogtulajdonosi, írói, világ alkotó körön belül jelent meg, így pedig ennek következményeiért is közös a felelősség. ÉS komoly probléma, hogy ma sem lehetne elérrhető, nyílt rendszerre építve megoldani Ynev megfelelő támogatását, pont a változatlan okok miatt. És ezért nem elsősorban a rendszert hegeszthető barkácsolók felelnek. 

Ahol a világot kiszolgáló azonos alapú rendszerek közötti a választás lehetősége megjelenik, ott nincs értelme a rendszert a korábbi kiadásokhoz, más játékhoz viszonyítani. Elegendő a d20 piac által az adott könyv nélkül nyújtott lehetőségeihez mérni. És itt bizony nem sok pozitívum maradt. Pláne nem jól kommunikálható selling point. Félreértés ne essék, ettől ez még egy egész használható rendszer...

Az eredmény borítékolható. Aki a d20-at kedvelte, annak felesleges volt az új könyv, hibát pedig talált benne. Aki nem szerette a d20 system-et annak pedig eleve nem tetszett a rendszer. Rendben. Volt egy piaci rés. Aki bár nyitott volt a bonyolultabb rendszerre, sok munkára, tanulásra, de mégis túl lusta volt ahhoz, hogy az idegen nyelvű könyvekkel is megpróbálkozzon, és nem ismert senkit aki ez utóbbi akadályon átlendítse, és tetszett neki a d20 taktikára nagyobb hangsúlyt fektető koncepciója, és ezért lemondott az alap M.A.G.U.S. sok dologban jobb felbontásáról... És nem érdekelte az sem, hogy ehhez a rendszerhez kevés a játékos, nehéz csapatot találni, és ennek a rendszernek a hibáival is éppen úgy kibékült, mint a többiével... Na annnak jó lehetett. Csak ez a piaci sikerhez kevés volt. 

Kiváltkép azért, mert a világ ismét változott. Az MMO forradalom immár teljes, és a Lore-ra figyelő, szerepjétékot komolyan vevő csoportok is ott vannak az RP servereken. Lehet beszélni a NeverWinter Nightsról, stb. így a számítógépes játékok egyre erősebb konkurensei a hagyományos szerepjátéknak, és egyre inkább az a kérdés, hogy egy játék fejlesztője hogyan képes választ adni az ilyen konkurencia jelentette kihívásokra. Ez persze nem volt lehetetlen. Kis hazánkban nem a nosztalgia hullám működött, nem az AD&D első kiadására, vagy az ős D&Dkre emlékezőket akarták visszaültetni a játékhoz (gyerekek kirepültek, újra van idő), hanem egy másik közösséget céloztak meg sokan.

A sorállományú katonákat. Mert ugye őrségben még mindig nem volt számítógép, de a szerepjátékra akadt lehetőség. Ebben a körben a túl komoly játékra nem volt igény, így pedig sok korábbi megoldás hibáit is le lehetett nyelni. A szerepjáték érdekes volt akkor is, amikor először próbálta ki a játékos, és még akkor is tudott újat, érdekeset mutatni amikor a centi vágás a végére ért és a katona leszerelt. A férfias környezet több lehetőséget adott harcra, hentelésre, és senki sem akart túl mélyen belemenni a részletekbe. 

Jól látható, hogy a M.A.G.U.S. laktanyákba eljutása előtti generáció, a laktanyában szerepjátékkal megismerkedő generáció igényei, helyzete más. A korán kezdők több nyelvet, több játékot ismernek, de ettől függetlenül elég heterogén társaság. A laktanya kompatibilis M.A.G.U.S. új generációt hozott, és a vérpistik egy részét elcsábító számítógép térhódítása is. De 2004 egy jelentős fordulópont a magyar szerepjáték életében. Megszűnt ugyanis a sorkatonai szolgálat. Így pedig immár nem merült fel az, hogy az unalmas őrszolgálat eltöltésének módjaként megismerjék a M.A.G.U.S.-t. 

Míg a sorkatona sokszor nyerni akart a játékban, kevésbé volt olvasott, kevésbé akarta megismerni a világot, nem feltétlenül volt egy érdeklődő típus, aki mondjuk egy számára érdekes téma kedvéért elolvasna egy vaskos könyvet, így erősen terjedt a vérpisti játékstílus, addig mára elég sok apróság megváltozott. Ma már az fog szerepjátékkal foglalkozni, akit érdekel annyira a dolog, hogy vaskos könyvni tanulnivalóval megbirkózzon, és képes azt megérteni, és számára a szerepjáték nyújt valami olyat, amit a számítógépes játék, a kártya nem. És itt a szabadság ígérete, ha ígéret marad kevés. 

A rendszer nem volt igazán sem következetesebb, sem következetlenebb, mint az eddigiek. A karakteralkotás kapcsán érdekes volt a fejlődési modell, és ez adott némi szabadságot, de ugye a képzettségek nagyon máshogy működtek. Ez hátrány volt a szabadság kapcsán. Ráadásul sok egyensúlyra és kihívásra törekvő rendszer elem miatt itt is felmerült a d20 systemnél megszokott build koncepció, "az elvárt hatékonyság érdekében szükséges önkorlátozás a hatékony minták közötti választásra". 

Értékelés:

• Világleírás teljessége: 6/10
• Világleírás következetessége: 7/10
• Világleírás érdekessége: 7/10
• Karakteralkotás szabadsága: 8/10
• Játékegyensúly: 6/10
• Rendszer következetessége: 8/10
• Irodalmi háttér: 7/10
• Támogatás (Rúna, verseny, stb): 2/10
• Közösség (méret, egységesség, játékalkalom): 3/10
• Megvalósítás: 4/10
• Összesen: 58%