Szeretném hinni, hogy egy szerepjátéknál nem a grafika a fontos, mert amit látunk azt így is úgy is kiegészíti a képzeletünk. Szeretném hinni... Mert látom azt, hogy a MUD és MUSH műfaj ma sem halott, az meg ugye teljesen szöveges. És ugye a MUSH szerepjáték. De közben látom azt, hogy a fórumos RPGk jelentős részén annyi minden mozog, vonja el a tekintetett a szövegről, hogy az már fáj. Mert "legyen szép és az teremti meg a hangulatot". Legyen szép a D&D Beyound is, de az senkit sem zavar, hogy ugyanazt a könyvet újra vehetjük meg csak azért, hogy tudjunk online játszani. És közben a BioWare bejelentette, hogy nem lesz több frissítés a Mass Effect: Andromeda-hoz. Egy szerepjátéknak indult valami döntően azért bukott el, mert nem jó a grafikája.

Nem kerül elő a NeverWinter Nights, hiába jó a kaland szerkesztő, a DM kliens, hiába az egyik legszerepjátékosabb számítógépes szerepjáték, az emberek kerülik. És még egy chat alapú szerepjátéknál sem a funkció számít sokszor, nem a játék minősége, hanem a körítésnél a design. Nem jó ez. Nem jó ez, még akkor sem, ha a Mass Effect: Andromeda halála várható volt. És nem azért, mert rossz volt a grafika, az arcmimika. Meg is szokja az ember, az agyunk is kompenzál, és tulajdonképpen a hibából lehetett volna előnyt kovácsolni, hiszen Ryder érzékelésébe alaposan belekavar SAM és az ehhez szükséges implant. Ha nem az van, hogy a hibák negyedét javítják, hanem az első pár órában a BioWare erre ad valami in character magyarázatot akkor a hátrányból előnyt lehet kovácsolni.

Ezer éves klisé, hogy az elme kevés információt tud egyszerre feldolgozni. Szelektál, és ami nem fontos eldobja. SAM mellett rengeteg adat lesz a fontos, és a "mimika értelmezésé" ami az AI számára kevésbé fontos kezdi eldobni az agy, hála az implantnak ami bennünk van. Az ember-gép hibrid és az ember között meglévő "idegenséget" is visszaadja sok dolog, és nem csak a gesztusokat de mást is "furcsán" érzékelünk SAM miatt. Ahogy Ryder megszokja szépen lassan, mi is megszokjuk ezt és kompenzálunk. Bugból lehet feature. Képzelőerő és kreativitás kérdése. Nagyon nagy kritika egy játékfejlesztő stúdió kapcsán, ha egy kreativitással pofonegyszerűen megoldható problémát nem oldanak meg, és a próbálkozások rengeteg pénzbe kerülnek. 

Hogy amikor a Nexusnak nem sikerült kolonizálni, sok kidobott csoportnak elsőre sikerült? Ezt nehezebb megmagyarázni és story szintű bug. De a réseket ki lehetett volna tölteni akár DLCvel, akár kapcsolódó mobil játékkal ami ezen kolóniák történetét meséli el. Arra is kitérve, hogy a Nexus miért nem vette észre a kínálkozó helyszíneket. Mindent meg lehetett magyarázni. Egy dolgot nem: Hogy a Nexus kapcsán meglepően kevés a változás. A sötét rossz állapot után szinte minden bejárható. Majd egy raktárból lesz a pathfinderek otthona és ennyi. Pedig nekünk a Nexus testreszabását és ennek kapcsán sok szabadságot ígértek. Ez épp úgy átverés volt, és csalódás alapja, mint a Mass Effect 3 vége. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a trilógia jó, a Mass Effect: Andromeda rossz.

Ma bejelentették sem Patch, sem DLC, sem más nem jön hozzá. A következő hír majd az lesz, ha bedobják az Origin Access Vaultjába. A Multiplayerrel még lehet valami. Az sokat lépett előre a Mass Effect 3-hoz képest. De a panaszok többsége nem arról szól, hogy ismét átvertek. Hanem olyan grafikai kérdésekről amiket meg lehetett szokni, amikre lehetett magyarázat és ami a kellő magyarázat mellett még hozzá is tenne valamit a játékhoz. Ha egy cikkhez készül illusztráció biztos lesz olyan aki nem a cikk tartalmával foglalkozik, hanem azzal, hogy az illusztráció nem rajz, hanem 3D render. Abból is gyorsan, csak egy adott cél érdekében gyorsan összerakott fajta.

Azért szeretek (asztali szerepjátékokat) chaten vagy sok más online felületen játszani, mert nem a játékost látod, hanem a karaktert képzeled el. Lehet arról vitatkozni, hogy a játékosok játsszanak-e ellentétes nemű karakterrel, csakhogy aki ezt JK esetén nem tudja elképzelni, annál NJK esetében is nehezen megy. Ahol chaten a karakter nevét látod ott máris más a helyzet. El tudod képzelni, mint amikor egy könyvet olvasol. Csak eszembe jut, hogy sok fórumos RPG inkább sorozatokra épít, s könyvekből többnyire azok kerülnek elő amiket legalább megfilmesítenek. És a karakterről alkotott kép helyett "played by" címszó alatt egy színészre osztják a szerepet. Ezzel is jelezve, hogy nem a könyv és ezzel az elképzelt dolgok, hanem a film, a látott ember által megszemélyesített szerep az alap.

Persze sok játék megy Facebook chaten, csoportokban. Vagy éppen a Skwyre, a Roll20 és sok más virtual tabletop megoldást használva de a grafikra nem annyira figyelve. Van még aki a képzelőerőben és a kreativitásban bízik. Csak sajnos ez egyre kevésbé jellemző...