Mindig az igazán elégedettlen ügyfél a leghangosabb. És az Internetnek hála a panaszok sokakhoz eljuthatnak, olyanokhoz is akik ez után úgy érzik, hogy nekik is panaszkodniuk kell. Így volt ez sok szerepjátékos kiadványnál, segédprogramoknál, és így volt ez a Warcraft III: Reforgednél is. Csakhogy ezúttal megjelent egy új jelenség. Egy korábban okkal utált játék, a Day One: Garry's Incident kapott az utóbbi pár napban elég sok 10/10-es értékelést és a Metacritic stábja nem győzi kigyomlálni a furcsa ismerttetőket. 10/10, Nem Warcraft III. Nem tette tönkre az összes custom campaignt, nem rontotta el az összes ilyen játékot, nem ölt meg egy régi klasszikust, nem tiltottak ki ártatlan és sok szempontból jó játékosokat sok más játékból is (chargeback történetek miatt), nem vette el sok játékostól a megszokott legendás játékukat. Repkednek a hasonló érvek. Szóval ami nem Warcraft III az 10/10. És ami ennél jobb, az lehet akár 11/10 is, akár egy FIFA 20 is az Ultimate Teames lehúzásokkal.
Kérték, hogy csatlakozzak a kórushoz. Nálam nem repült a 10/10... Annál inkább az 5/10. Ebben is benne van az, hogy nem verték át a játékosokat, a vásárlókat, nem csinált kárt. Nem rontotta el a játékomat. Meg az is, hogy egy tisztességes próbálkozás egy amatőrtől, akin túlnőtt a feladat, aki pedig egy kezdőtől hasonlót vásárol, az nem is várhat mást. Tulajdonképpen ez igaz akár sok független fejlesztő által PDF formátumban árult asztali szerepjátékra is. A helyzet ennyiben nem egyedi eset, azt leszámítva, hogy az asztali szerepjátékok piacán nincs ott a Warcraft III Reforged.
A gond inkább az, hogy sok 0/10 értékelés amit látunk nevetséges. Viszont megszoktuk, hogy számos témáról olvasunk, a cikkek egyoldalúak, valamit vagy szidnak, vagy dícsérnek. Ilyenek akár a politikai témájú cikkek is. Ritka a kiegyensúlyozott korrekt tájékoztatás. A kivételek valóban a terméktesztek, ismertetők, de ott is keveset látunk az objektív előnyökről, hátrányokról. Ha pedig sok vélemény eleve egyoldalú, akkor nehéz annál rosszabbat írni. Az érzelmekre ható írások sorában megjelenik egy tanári vélemény: "Nem tanítok fasiszta írót!" jön a vélemény egy tanártól. 3 cikkből egyben szerepel ellenérvek kis töredéke, érvelés helyett kiragadott mondtattöredékekkel.
Mondhatnám azt, hogy a gyerekeknek meg kell ismerni a rosszat is, és meg kell érteni azt, hogy az miért is rossz. Sőt azt is, hogy hogyan tudják felismerni a hasonló problémákat. Hogyan tudnak a jó és a jobb, a rossz és a rosszabb között különbséget tenni. Ezek fontos kérdések lennének. Ez vezetne el oda, hogy egy általában kedvelt játék (és mindegy, hogy itt StarCraft vagy D&D az amiről beszélünk) esetében sem a minden hibát megvédő fanboyok és a jó dolgokat is szidó ellenzők közötti cicaharcról szólna a vita. Ez a fajta mérlegelés egy olyan képesség amit meg kellene tanulnia sokaknak.
Ha játékot, filmet, stb. veszel akkor ez nem sokat számít. De egy autó kapcsán már vannak különbségek, ugye? Ha pedig a politikához állunk úgy és szépen az erre épülő csaták mentén élhetetlenné vállik az ország? És itt nem csak a magyar helyzetre gondolok, hanem arra is, hogy jelenleg arról is megy vita, hogy Trump a saját érdekében cselekedett, vagy egy korrupciós ügyben az eljárás sürgetése elsősorban olyan politikai célok érdekében történt, amik miatt őt megválasztották, amit követnie kell... De közben például sok termék javítása egyre nehézkesebb, egyre több szemét képződik, egyre több az ehhez kapcsolódó kínai import, mert a "Right to Repair" elveszik.
A történet viszont pontosan arról szól, hogy piszok sok embernél egy ideig minden jó, vakon védik akár a Blizzardot, akár a kedvenc politikai pártjukat, majd egy holtponton átesve minden rossz lesz, és mindkét vélemény érdekében készek átverni magukat hiányzik a középút. És amíg a legenda miatt, a vásárlást racionalizáló ember számára jó volt az, hogy a Starcraft 1 Remastered kiadása kapcsán a Blizzard évekkel később is adós jópár beígért funkcióval, sok szempontból átverte a közösséget, addig joggal gondolták azt, hogy a Warcraft III Remastered esetén is így lesz.
Csak a holtponton átesve a helyzet más. A közös játék miatt a régi játékot feláldozni és ezzel sok custom kampány és más fejlesztőjének több évi munkáját, ezzel kapcsolatos lehetőségeit lenullázni persze történelmi gaztett, amire a nagy kiadók esetében nem volt eddig példa. A refunddal a magam részéről vártam pár napot, de mire kiderült, hogy pár javítás nincs a féléven belülre tervezett dolgok között, én is a visszatérítés útjára léptem. Annak ellenére, hogy a Waracraft III Reforged a nagy kiadók történetében eddig példátlan probléma lehet ezt a képet árnyalni, lehet látni ellenérveket is.
Ahogy a D&D 4, a Shadowrun 6 és sok más játék elleni kritika arról szól, hogy átestünk a holtponton. És jó kérdés, hogy erről a pontról hol van vissszaút, mennyire van visszaút. Nyilván a D&D 5 jó példa, mert ott sokerült jól eltalálni a visszautat a nyilvános teszttel, a mindenkinek valamit adó és látványosan más játékmenettel. Csak ahol árnyaltabbak a kép, ott lesz olyan aki azt mondja talált mást, talált jobbat és így nem automatikus választás. A Blizzard nincs ilyen kényelmes helyzetben, mert sem a Diablo Immortalt, sem a Warcraft III Reforged sok elrontott hibájával nem tud a Diablo 4 így szembefordulni.
A játékos pedig, ha nem a hype miatt lelkes, hanem éppen a sok csalódás miatt végtelenül kritikus, és eszébe jut, hogy a legjobb World of Warcraft kiegészítőkben is vannak látványos hibák, akkor könnyen fog a Diablo 4-ben is hibákat találni. A jó dolgokat kiszűri, a hibákat hangsúlyozza ilyenkor a megerősítési torzítás, és egymás felé is megosztják a negatív tapasztalatokat, és ez a visszhangkamra is erősíti az erősen negatív hangulatot. Most azt mondjuk, hogy a Blizzard sok más játéka kész volt, tökéletesre csiszolt a megjelenéskor, mekkora sokk az amit most tapasztalunk.
A teljesség igénye nélkül pár olyan történet, amit szerintem mindannyian ismerünk:
- A Starcraft 1 Remastered kapcsán a beígért szolgáltatások egy része ma sem elérhető, de már vehettünk hozzá új "rajzfilmes" skineket.
- A Diablo 3 kapcsán a lootolás rendszerét a többség szerint borzasztóan elszúrták, a kiegészítő megjelenése faragott ebből jobbat.
- A World of Warcraft: The Burning Crusade esetében a telepítő kulcsok körül volt némi kavarodás. Ellenben azt, hogy mit és hogy kell majd visszaküldeni sokan a kelleténél később tudták meg.
- A Diablo 1 idején a telepítőben lévő bugok miatt sokan ajánlották már feltelepített példányok másolását.
Lehet beszélni egyensúlyról, lehet arról is beszélni, hogy a World of Warcraft számos problémájának az előzménye a Classicban is látható és millió egy más problémáról. De alapvetően arról van szó, hogy amíg sokszor van kellemes benyomás, egymást erősítve a véleménybuborékban sokan legendát építenek a Blizzard köré addig az összes ilyen hibát sikerül figyelmen kívül hagyni. Mint ahogy a World of Warcraft számos rajongója is sokszor dícséri, jónak mondja a játékot amíg játszik, amikor nem játszik rögtön kiderülnek a régi, addig letagadott hibák.
És éppen ellenkező előjelllel jött az egyoldalú értékelés.
A Roll20 vs Fantasy Ground vs sok más VTT alkalmazás vitájában is könnyen mondják azt, hogy engem nem érdekel a Roll20 sok botránya, hozzátvébe, hogy te mit nem vettél meg. Még akár azt is, hogy sosem kerülne ilyen platformra általad csinált kalandmodul, te csak talált dolgokat dobálsz bele, szóval szerinted a Roll20 tök jó. A fő baj az, hogy más viszont költ, alkot, stb. Szóval te egy alapvető hibát hagysz figyelmen kívül, mert téged éppen nem érint. Azt leszámítva, hogy akik ezért nem mennek a platformra, azokkal nem fogsz játszani, amikor a Roll20at náluk véded össze fogsz veszni velük. Nem 0 pontot ér, nem mínusz pontokat ér, nem húzzuk le, de ez egy önmagában brutális hiba.
Mint az is, hiba, hogy a másik platformon nem tud más ingyen mesélni, hogy nem szívesen telepítesz valamit. Sőt az is, hogy a DM kénytelen kinyitni egy portot, hogy nincs dedikált server amit biztonságosan fel lehet valahova tenni. S valahol ott lesz a döntő szempontok között az, hogy nekem X termékhez vagy Y termékhez van meg a fizetős rulesetem, sok kalandom, befektetett munkám és nem ér annyit a másik rendszer sok előnye, hogy váltsak.
Nem kell szerepjáték rendszert sem váltani, mert a másik nem annyival jobb, ez nem olyan rossz, hogy váltsak. Oké, lehet, hogy a másik éppen a fanboyok által telibedícsért rendszer rosszabb. Hogy két játék között sem feltétlenül kell választani. Hogy sokszor nem 0 vagy 10 pontos értékelés van, hanem a kettő között valahol egy csomó hasonló pontszám és olykor tizedpontok, századpontok döntenek. Mert valahol ilyen az élet.