Így játszunk mi - Avagy a kedvenc M.A.G.U.S. háziszabályaink
Az oldal előző változatán egy 10-es toplista várta a rajongókat, de tegyük fel a kérdést: Miért pont 10 szabály lenne a fontos? És meddig szabály
IRC-től a Roll20-ig, asztali szerepjáték online
Emlékszem. Volt egyszer két akció. Az egyiket Mindenkinek néven hirdette akkor még a MATÁV, a legnagyobb hazai vezetékes telefon szolgáltató, a
Campaign Cartograper 3+ Abszolút kezdőknek
10000 Forint nem kevés pénz. Nem az az összeg amit a legtöbben egy hirtelen érzelmi döntés után elköltenének. Az imupulzusvásárlás ennél
Régi? Új? Rendszer?
Amikor a Delta Vision felvetésére, hogy házi rendszereket is vártak jeleztem sok embernek van / volt kész rendszere, de nem küldték el ezért /
Csak egy kép a karakteredről I - Alapoktól a koncepcióig
Egy kép a karakteredről. Sokszor csak ennyit kívánsz. Csakhogy nem sok olyan egyszerű azt prezentálni. Sokak szerint a probléma ott kezdődik, hogy

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Bug CityAz atombombáról és a rovarszellemekről mindenki tud. A FAB III-ról kevésbé. De sajnos a szájahagyomány itt sem pontos, és pont a legérdekesebb szempontok maradnak ki. Sokszor hallottam azt, hogy az Universal Brotherhood kapcsán sok minden itt derült ki. 2051. május 6. A dátumnak még nem Chicagohoz van köze, hanem az Universal Brotherhoodhoz. Meglehetősen önkényesen választottam ki az Universal Brotherhood című kiegészítőből. Ekkor már a Shadowland eléggé utánament az Universla Brotherhood és a rovartotemek kérdésének. És természetesen ekkor már azt is tudták, hogy nem csak egyetlen rovartotem van a szervezet mögött. A Bug City sourcebook eseményei viszont 2055-ben kezdődnek. Eddigre sem a rovarszellemek léte, sem a Chicagoban zajló folyamatok nem jelentenek igazi újdonságot.

Előzmények

A 2030-as években Dr. Caitlin O'Connal az UCLA szociológsa kutatásai alapzták meg az Universal Brotherhood (Egyetemes Testvériség) mögötti kezdeti ideológiát. 2040-re a kutatási eredmények megjelentek, 2043. Február elsején megnyílt az Universal Brotherhood első négy alapszervezete. Két helyen működtek San Franciscoban, ezen felül Uklah és Gilroy városában. Javarészt a legszegényebb emberekből toborzott tagsággal. A férje Paul Griggs volt a sámán aki az itt lévő első királynőt áthozta. Az őrülete eredményeképpen 2045-ben öngyilkos lett. A Seattle-i központjukat Octagon néven ismerték, ahol hangya, légy, termesz és darázs szellemek működtek együtt. 

2050-ben játszódik a Queen Euphoria c. kaland. Ebben egy Craft néven futó volt árnyvadász (Thomas Dorin) az egyik főszereplő. Ő valamikor a 2040-es években, miutána a rossz hírneve miatt máshol nem kapott munkátt, megjárta Dél-Amerika dzsungeleit, ahonnan a rovar totemek létezésének titkával jött vissza. Egy műerzet sztárból csinált királynőt a kaland szerint. Akár JKk, akár NJKk vannak túl a kaland eseményein, a rovartotemek létéről lehettek beszámolók. Eltűnt az ügyben sztár, kajamárka, sokan ástak utána a dolognak, ez pedig elvezetett oda, hogy az Universal Brotherhood sourcebook már ténykérdésként beszél a rovarszellemekről, több rovar totem együttműködéséről. 

Azt, hogy az Universal Brotherhood céges vezetőt is toroboroz szintén tudják, Itt merül fel a 2XS vagy magyarul LX-IR címen megjelent regény története, valamint a Double Exposure. Mi az ami eddig feltűnt? Szó van Dél-Amerikáról, California Free Stateről, japán megacégről, Seattleről, de egy dologról nincs szó. Chicagoról. Ebben az időszakban Chicago-t a Neoanarchist's Guide to North America írja le. Nem éppen pozitív jelzőkkel, de ez hosszú időn át kimaradt a bogaras szórásból. Joggal teszi fel valaki a kérdést, hogyhogy Chicago-ból lett Bug City? Mi történt, és miért történt? 

A disgruntled FBI agent on assignment in Chicago
once said, "Crime? What crime? To have crime you need
good guys and bad guys. Around here it's impossible to
tell where City Hall ends and the Mafia begins!"

A fenti idézet a Neoanarchist's Guide to North America c. kötetből származik. A bogaraknak olyan hely kellett, ahol a törvény gyenge, az árnyvadászok elfoglaltak, nehezen buknak le. Hosszú időn át Seattle ideális helyszín volt. Aztán történt valami. Ebben az időszakban sok a Shadowrun világán belül esemény működik. Például az, hogy a Lone Star sokkal ütőképesebb lett, hiszen az általuk használt technológiai 2054. körül jelentős részben lecserélődött. A városban tapasztalható káosz mérséklődött. A zsaruk is jobban odafigyeltek mindenre, de az árnyvadászok is. Az Universal Brotherhood itt többször lebukott itt, így érthető módon nem ártott meg nekik, hogy más város került a középpontba.

Chicago pedig egy olyan város volt, ahol a szervezett bűnözésnek hála nem volt érdemben ütőképes a rendőrség, mindenki figyelmét más kötötte le, és ahol az UB könnyen halászhatott a zavarosban. Volt elég izom, elég eltűnni akaro ember, ideális terepet kaptak a zavarosban halászásra. Az itt lévő boly növekedni kezdett. A bomba, fal, bogarak háromszöget mindenki említi, de a történet szempontjából a boly növekedése, a város lezárása egyaránt érdekes történet. És később is van sok olyan történet ami fontos. Például a bomba kudarca, a blokád kudarca, a részleges megoldások. 

Egy elbaltázott rendőri akció

Játékos szemével

Talán nem lep meg, de meséltem és játszottam annyit Shadowrunt, hogy legyen olyan karakterem aki éppen a környéken volt a két kritikus napon. A mesélőnk jelezte, szinte bármilyen karakter belefér. Megleptük egy katonai csapattal. Hiszen a mesélő a Bug City-vel szemezett, mi pedig a Companion alternatív kampány stílusaival.

Kimenőn voltunk, körülbelül 5 mérföldnyire a Containment Zone határától a zónán kívül. Persze a helyi híreket figyeltük, és mi is olvastuk azt az üzenetet ami hatalmas rovarokról szólt, s a kérdést, hogy szellemről van-e szó, vagy igazi rovarról. A választ mi is sejtettük.

És mi is hallottuk másnap reggel, hogy az Eagle Security kijárási tilalmat tervez. Mi pedig gondolkodtunk: Az előtt el kellene hagyni a környéket, hogy biztos ne késsünk el szolgálatból. Csak nem tudtuk, hogy merre mehetnénk, merre történt a baj. Mire elindultunk volna jött a parancs, szabadság hátralévő része ugrott. Megyünk először lezárni a területet, majd kísérgetni a tudósokat akik jobb megoldást keresnek.

Amikor azt kérdezed, mi történt Chicagoban, igazából arra is rákérdezel mi történt máshogy, mint a többi bolynál. Miért történt annyi minden máshogy? Egy boly környékén könnyen tűnnek el emberek. Sok esetben viszony RASZtalan, hajléktalan emberek tűnnek el a pusztulatból és senki sem keresi őket. Ha a boly is legyőzhető méretű, ki tudják pucolni a területet. Ha néhány ember lát is hatalmas bogarakat, akkor a pusztulatban terjedő drogozás miatt ezzel nem foglalkoznak. Ha marad kinn hatalmas bogár, hát legyőzik idővel. Ez a boly viszont nem egy pusztulatban volt, hanem a belvárosban.

Az eltűnés miatti körözések száma megemelkedett és a szervezett bűnözés uralta város rendőrsége sok más ügyhöz nem mert hozzányúlni. Maradtak az eltűnések. Talán sorozatgyilkosra gyanakodtak, talán másra. Ez vezetett el oda, hogy 2055. augusztus 22-én késő délután a Knight-Errant megtámad egy bolyt. Valószínűleg nem tudták mi van ott, meglepte őket az ellenállás. Az erősítés sem jelentett megoldást.

A bolyt nem győzték le, de a támadás elég volt ahhoz, hogy a szellemek elhagyják az épületet. Rovarszellemek, tömegesen, egy nagyváros belvárosában, ahol ennek híre mehet. Az első furcsa hírek megjelentek. És igen, amikor bogarakról volt szó, volt aki rögtön kérdezett valódi rovarokról van szó, vagy szellemekről. Más is tudhat erről. És ez az a kérdés ami az Ares-t is kellemetlenül érintette. 

Az első szöveg bandaháborúról szólt, ők is igyekeztek mindent lezárni, a hírek terjedését akadályozni. A bandaháborős fedőszöveg sem jó, de a valósággal a hírekbe kerülni még rosszabb lett volna. Ha a tömeges eltűnésekre, a bolyra későn és rosszul reagáltak, veszélybe sodorták a várost, akkor nekik sem volt érdekük az, hogy a média, annak a tudósítói túl aktívak legyenek. Azokat az alvilág által is használt információs csatornákat, amiket máskor sem ellenőriztek viszont nem tudták ellenőrizni. Nem véletlen az, hogy a megfelelő kommunikációs csatornákon hamar felreppent a rovarszellemek híre. És talán azt is fel lehetett mérni, hogy a szokottnál jóval nagyobb baj van. 

A kritikus 12 óra

Amennyire az Ares számára kellemetlen az ügy, úgy a kormány számára is az lenne. Mondjuk úgy a következő évi választás kapcsán az esélyeket aláásná. Jól ismert recept, hogyha egy problémát nem tudsz megoldani, temesd el, álcázd másnak. A rovar problémára nincs jó megoldás. Kora estére jut el az események híre a kormányhoz, késő estére születik meg a döntés a karanténról és arról, hogy egy VITAS járványt hazudjon a kormány.

Másnap reggel a sereg átveszi az irányítást a helyi Knight-Errant leányvállalat, az Eagle Security felett, majd szabotáljk a teljes helyei mátrixot, mobilszolgáltatást, utána némi dezintformáció mellett 23-án késő délutánra feláll a containment zone, a katonai erővel fenntartott karantén. Mondhatjuk, hogy a boly megtámadása és a karantén között közel 24 óra telt el. Csakhogy ennek az elején kevés az információ a meneküléshez, a végén pedig már nem sok esély van a kijutásra. Amikor még nem teljes a lezárás, de sok helyen már megvan a blokád, de sok más is elállja az utat, az alkalmatlan a menekülésre.

Mondjuk úgy nagyjából 12 óra lehet az az időszak amikor valaki felismerheti, hogy okosabb meglépni, de még van is rá esélye. Már akkor, ha tudja az ideális menekülési irányt, nem fut bele rovarokba, nem fut be rendőri és katonai próbálkozásokba, a helyi zsaruk sem akarják visszaterelni. A gond csak az, hogy a legtöbb ember menekülését egy nagyon egyszerű tényező akadályozta: A karantén jellegét nem lehetett előre látni, és a rovarok jelentette veszély sem feltétlenül látszik nagyobbnak, mint a hétköznapi veszélyek. A nagy probléma miatti fokozott rendőri ellenőrzés viszont egy árnyvadász karakter számára katasztrofális. 

Viszont nem a pusztulat az érintett, hanem a belváros jelentős része, drága vízparti ingatlanok. Sok esetben elképzelhető, hogy egy karakter olyan külvárosi menedékét keresheti fel, akár a rendőri akciók miatt, ami kívül esik a zónán. A rendőri akciók, a bandaháborúk hírei is megjelennek. De miért nem jut el a mainstream médiába a rovarszellemek híre? 

  • Egy hihető rendőrségi hazugság versenyez a konteo és hoax szagú igazsággal. 
  • Más összeesküvés-elméletek is megjelennek, amikor a rendőrség valamit titkol.
  • A bolyból érthető okból nem beszél senki az esetről.
  • A rendőr is tud titkot tartani.
  • Sokan nem néznek ki akkor, ha a kérés az, hogy maradjanak távol minden ablaktól.
  • Messziről eldönteni, hogy jelmezessel, drónnal vagy rovarszellemmel van dolgunk nehéz.
  • Aki nem látott rovarszellemet az is terhelte a kommunikációs hálózatot. A rendőri akció, a lezárt környék híre ehhez elég.
  • Egy nagyszabású figyelemelterelésnél is sorra születnek a durva beszámolók.
  • Tévést ki lehet tiltani, a hálózatok kapcsán is közbeszólhat a rendőrség: sok minden csak vészhívásra legyen fenntartva

A fentiek késleltetik a hírek kijutását. Ha a problémát sikerül helyben kezelni, akkor valószínűleg nincs szükség karanténra sem. De ahogy egyre több helyen merül fel a rovarszellem probléma, a rendőrségnek esélye sincs mindenhova idejében kiérni, mindenhol reagálni, külső katonai segítséget kell kérni. Innen a bandaháborús történet nem működik. Nem véletlen az, hogy ezen a ponton a maradék üzenetek eltűntetése, és a helyi mátrix szabotálása még a karantén felállításánál is sürgősebb feladat az állam részéről: El akarják kerülni az országos pánikot. 

Kifordított Berlin, hadurakkal és némi segéllyel

Arra, hogy egy város jelentős részét kiszakítsák a környezetéből van történelmi példa: Berlin esete. Csak ott a falon kívül maradók jártak rosszabbul. Akkor a levegőből jövő ellátást nem ejtőernyővel kellett ledobni, leszállhattak a gépek. Itt más a helyzet. De amikor a segéyszállítmányokat is a levegőből kell ledobni és igen sok embernek, akkor a légtér zsúfolt, érthető az is, hogy mindenkit kitiltanak. Nem véletlen az, hogy a híradók és mások nem jutnak a város közelébe. De az sem véletlen, hogy ahol biztonsággal le tud érni egy segélyszállítmány ott lesz aki ezt várja. A segélyhez való hozzáférés hatalmat jelent. Hivatalos rendvédelem nincs, de sok ilyen csoport védelmet jelent a hozzájuk hű embereknek. Kialakul a zóna belső politikája.

De ahogy Berlin esetében is kellett valamit kezdeni a kettévágott közlekedési hálózattal, a távközlés és a közművek kérdésével, úgy ebben az időben a zónán kívül is megjelentek ezek a feladatok. Ami nincs karanténban, nincs lezárva, azt működtetni kell. A fal építése nem véletlenül vett igénybe viszonylag sok időt. A törmelékfal semmit sem érne, ha a csatoránák, a közműalagutak és még ki tudja mi minden átjárást biztosítana a fal alatt. És a fal környékén nem ártott, ha a közművek egy része működik és a katonák tudják ezt használni. Az erődítési feladat nehezebb volt. 

Október elsején egy bolyban valaki felrobbant egy kisebb atomtöltetett. A rovarszellemek torporba kerünek, a gond csak az, hogy élőlény közelébe érve fel is ébrednek (Bug City 144. oldal) így a megodás nem volt teljesen hatásos. Azt, hogy ez nagyon nem tökéletes megoldás hamar belátta mindenki. Ez után pár nappal kész a törmelékfal építése. A lezárás egyre jobb, de nyilvánvalóan nem végleges megodás. Ugyanakkor alapvetően új helyzetet teremt.

Korábban az összes rovarfészek létét titkolni kellett, nem lehetett túl sok rvarszellemet idézni, mert túl sok ember tűnt volna el. A rovarok tehát itt is és máshol is rejtőzködtek. Ahogy a karantán bezárult, hogy megoldás nélkül esélytelen lett volna kijutni, a rovaroknak nem volt vesztenivalójuk. A nyílt terjeszkedés vált számukra ideális lehetőséggé. 

De hogyan nem jutott ki sok hír? A katonai zár vonzza a riportereket, és amit katonai dekások nem tűntettek el a korábbi hírekből, akár azt is meg lehetett volna próbálni megtalálni. Csakhogy ilyen forrásból kevés volt. És az sem tűnt hitelesnek, és a sereg is mindent megtett azért, hogy a hírek ne jelenhessenek meg. A  független újságíróknak kevés volt az erőforrása. A lezárt zónát kívülről szemlélve sem volt magától értetődő feladat megpillantani egy rovarszellemet. A megbolygatott boly környékén is helyre állhatott a rend. A város megtisztítására tett kísérletek elől el kellett rejtőzni. (Tudjuk, hogy még a 2070-es években is van rejtett bolyból sok a területen)

A bomba és a fal lezárása viszont sok boly számára jelzés volt: Keveset nyernek rejtőzéssel, és amikor sokan vadásznak is rájuk, meg akarhatnak próbálni kitörni valamennyit nyerhetnek  a sok befogadótesttel, szaporodással. A probléma innen szinte biztosan látványosabb lett, és ahogy egyre több ddolog volt messzebbről is látható, egyre nehezebb volt megakadályozni azt, hogy valaki, valahonnan lefényképezze mi is van a városban. 

November végére egyre gyanúsabbá vállik a helyzet, elsősorban azért, mert túl sokan tudtak már erről, túl sok ember fecseget, és a terjedő elméletek közös elemei és sok minden más utaltak a valóságra. December végére pedig ki is derül, hogy mi történt. A nemzetközi és a céges nyomás pedig végleges megoldást sürgetett. 

A részekre szakadt város

Jól sejtjük: A város igazából 3 részre szakadt. Az izolált, lezárt tekintett lezárt terület az amiről a Bug City szól. Ezen felül akad a katonák által lakott és aktívan használt terület. És marad ami nincs lezárva, nem is katona van ott, de a lezajló események több módon érintik. Természetesen a lakható részek is önálló kerületekre, elővárosokra tagoldnak. 

A város nagyobb része nem a lezárt zóna része. Hogv vonatkozik-e rájuk más karantén? Egyes területekre igen, mások viszont, ha Chicago elővárosai is voltak, már önálló települések így biztos nincs ott karantén. A belváros jelentős részének elérhetetlenné vállása, a város híre viszont ezt a területet is népszertlenné teszi. A lezárt terület, a sok szabotázs, a fal miatt lerombolt területek, a sereg által használhatatlanná tett területek a környék gazdaságába jókorát rúgtak. És nem sokan akarnak itt élni.

A későbbi kiadások a város fokozatos összeomlását elsősorban a hadurak és seregeik kiszabadulásával magyarázzák. Az igazság az, ha a sereg korábban is benn tudta tartani őket, akkor a bandák önmagukban valószínűleg nem jelentettek volna akkora bajt. De a város gazdaságát sok minden aláásta. És a károk mértéke és az elvándorlás mellett a városra ki lehetett mondani, hogy itt gazdasági totálkárról van szó. Nem ért annyit a város, amennyibe a felújítása került volna. Elsősorban azért, mert a céges jelenlét, ami nem is feltétlenül adózik, és nem is akar ott megfelelő szolgáltatásokért fizetni nem feltétlenül jelent az ország számára értéket. 

A helyzet sok más recesszióhoz, vagy egyes katasztrófákhoz hasonlóan működött. 

A lezárt zóna első ránézésre nem jelent nagyobb gondot, mint egy természetes akadály. Egy jókora lyuk a város szövetén. A nagyobb baj viszont az, hogy a város nem lezárt részének működtetésére, fejlesztésére ekkor sem jutott elég forrás. A Chicagora költhető pénz jelentős része a rovarprobléma benntartására ment el. 

Sok munkahely megszűnt, másoknak a veszélyek ellenére maradniuk kellett. Vagy mert megfizették, vagy mert nem volt választásuk. Senki sem garantálta azt, hogy nem lesz olyan család, ahol az egyik szülő elveszti a munkáját, de a másik miatt maradni kell. És nem is tudnak itt semmit eladni, a költözést finanszírozni sincs esélyük. De vásárolni, adózni, a közművek és a rendőrség fenntartására költeni nem sokat fognak.

A városnak így nem sok esélye volt elég pénzt szerezni arra, hogy a város testén ütött hatalmas seb környékét új fejlesztésekkel (közművek, utak átaakítása) kompenzálják. Így a lezárt terület körül is egy olyan terület alakult ki, ahol a munkanélküliség, a csökkenő bevételek, növekvő problémák lettek az úr. És Chicago kapcsán senki sem erre figyelt. 

Egy városban ahol sokféle kommunikációt zavarnak, a közművek rosszak, a belvárosi infrastruktúra, a munkehylek hiányoznak, a kevés adó, sok stresszes katona mellett a közbiztonság sem jó kevesen akartak maradni. Persze sok mindent meg lehetett szokni. Vezetékes kapcsolat volt, ha pedig elég messze megy valaki a faltól mobil is lesz, ahol meg nincs mobil, a pagerek többnyire működnek. Mondjuk ki: cseppet sem vidám hely ez. Nem vidámabb, mint a pusztulatok bárhol máshol. A bűnözés virágzik, és elég sok minden mesélhető itt. De ahogy a pusztulat sem csak a Z zónákból áll, hanem Redmondban, Puyallupban is van biztonságosabb, jobb, működő terület Chicago egy része is tudott működni ebben az időszakban is. 

A végleges nemmegoldás

A 2057-es elnökválasztási kampányt feldolgozó kalandok (Super Tuesday, Shadows of the Underworld) rámutatnak arra, hogy a rovarok az UCAS politikai vezetését is elérik. És igen kívülről is be kell mennie árnyvadászoknak a lezárt területre. De a lezárt területet érintő kalandok korábban is lehetségesek voltak, a falon átjutás kérdését a Bug City c. könyv megfelelő fejezet is tárgyalja. 

A lezárt terület és a külvilág között igenis volt kapcsolat, és akár rovarok is kijuthattak. Sáskák biztosan jutottak ki.

Míg a világ végleges megoldást várt a problémára a cégektől és az UCAS kormányáról, a rovatok jelentette befolyás elsősorban látszatmegoldást akart. El lehet mondani: Nem a rovarok, nem az az irány nyerte a választást, és ebbe akár a játékosok is bele tudtak szólni (könyvek mellett lévő levelezőlapra emlékszem). A gond csak az, hogy semmi sem garantálja, hogy más politikai csoportok, más cégek tiszták. 

És azt mindenki tudta, hogy a zóna megnyitása után egy olyan pusztulat 2.0 keletkezik ott, ami sok mindent elrejthet, és közben a nem feltűnő rovarok jelentős része kijut. Ráadásul a FAB III képes ugyan a rovarszellemek kiiktatására, egy-egy beavatott rovarsámán lekapcsolására a megoldás ssemmilyen szinten nem volt jó. A FAB III sok kárt csinál, de igazából csak egy olyan fegyver, ami a rovarok egy részét kiírtja. A város házról, házra való visszafoglalása, a rovarok módszeres kiírtása konvencionálisabb módszerekkel, és lehetőség szerint a sámánok felismerés és lekapcsolása is csak a zónán belüli veszélyt szüntetné meg. Igazi megoldásra nem volt lehetőség, a látszat pedig fontos volt. 

A választás fő témájából a politika kudarca lett

A külvilág számára Chicago problémája a rovar probléma volt, sem a politika, sem sok más nem foglalkozott sem a bűnözéssel, sem a hadurakkal, sem a gazdasági problémákkal. Könnyű azt mondani: A falak álltak. Amelyik épületben nem volt rovarfészek, és nekik sem kellett minden épület, ott elvben sok minden megmaradhatott. Sok minden a foszogatóknak sem volt érték. De a hadurak és a bandák pusztításáról nem lehetett elfeledkezni. 

Mint a közművek hiányáról sem.

A karbantartás hiányáról sem.

A városi hadviselés következtében megjelenő károkról sem.

A tűzoltóság és a vízellátás hiányáról sem. 

Az ottani épületeket máshol kivátották, nem volt rájuk szükség, az elhagyatott, sérült épületek sokasága a bandák, a bűnözés melegágyává tették Chicagot. Ez a terület olyan terhet jelentett mind pénzügyi, mind pedig biztonsági szempontból, amit a város nem bírt el, sok szempontból csak idő kérdése volt a csőd, a város hatalmas pusztulattá vállása, pár önellátó külső kerület kivételével.

Az ilyen költségek mellett a város ugyanis versenyképtelenné vállt. Aki tehette épp úgy költözött, mint ahogy a cégek számára is a kivonulás volt a vonzó és gazdaságos opció. A globális versenyben kétféle lemaradás van. Az egyik ahol az alacsony alaphoz képest könnyen lehet jó növekedést elérni, a növekedés vonzza a cégeket, a tőkét és ezért behozható idővel a lemaradás. És az a helyzet, ahol a költségek magasak, recesszió várható és a pusztulás öngerjesztő folyamattá vállik. A bűnözésből, romokból, problémás múltból álló csomag viszont az utóbbi gazdasági pályára állította Chicago-t.

A legfőbb esély innen az, ha sok más helyen is van összeomlás, de itt már lassult a zuhanás, a bajkeverők uralma is képes konszolidálódni, és így a stabilizálódó alapok vonzóbbak sok versenytársnál. Ha ekkor megindul egy felemelkedés akkor az a behozható hátrány irányába tolja el a helyzetet. 

A mesélhető Chicago

Talán a legtöbbeket érdeklő időszak az, amikor a lezárt zóna létrejön és amikor fennáll. De joggal teszed fel a kérdést: Mégis milyen kampány mesélhető Chicago területén ekkor? 

  • Túlélők a lezárt területen
  • Túlélők a le nem zárt területen
  • A területre behatoló, onnan kimenő árnyvadászok
  • Katonai kampány a területet őrző katonákkal
  • Katonák, kutatók akik a végleges megoldást keresik

A fentiek közül szinte mindet próbáltam már mesélőként. Az utóbbiban játékosként havi 1 alkalommal még most is részem van. 

Játékmester szemével

Talán nem lep meg, hogy nem csak játékosként, hanem mesélőként is foglalkoztam Chicago kérdésével. Az atombomba említése az első pár játékalkalommal poén, utána egy nem különösebben érdekes részlet. A túlélés zálogat minden héten megszerezni némi segélyt. Ha a csapat nagyon akciózni akar, akkor lehet pár bezárt céges épületet fosztogatni. Túlélő horrorra is vannak jobb, változatosabb helyszínek a Shadowrun világán belül.

A katonai kampány is érdekes. De épp így érdekes a lezárás után is játszani, amikor a helyszín a FAB III felhők, az asztrálsík sérülései és sok más miatt is érdekes lehet. Addig voszont a lezárt zónán kívül, de annak környezetében mesélni, esetleg néhány olyan kalandot is, amikor be lehet jutni a zónába változatosabb. 

A 2057-es választás során persze az is nyilvánvalóvá vállt, hogy a karantén sem megoldás. Az Ares féle FAB III kísérlet persze kockázatos. Ugyanakkor az új elnök beiktatása 2058. elején új politikát is hozott, Februárban megszűnt a karantén. Mondanom sem kell, aki a lezárt területen kívül volt, és végig azért imádkozott, hogy az embernek álcázott bogarok soha ne jöhessenek ki, eleinte verték a menekülteket. Most a háttérzaj, a még mindig jelenlévő rovarok, a strain III probléma, és pár más mágikus jelenség is különlegessé teszi a zónát. Erről a Target: UCAS ír. 

Az újjáépítés jó üzlet a cégeknek is, és a szervezett bűnözésnek is. A környék továbbra is izgalmas maradt. Az igazság szerint még izgalmasabb is. Ugyanis a lezárt terület egyik legfontosabb problémája: Üzletről, hagyományos értelemben vett versenyről és sok minden másról szó sincs a lezárás időtartama alatt. A lezárás után mindez megváltozik. És a lezárt terület térbeli és időbeli határain kívül egyaránt sok a lehetőség. 

Sajnos a lezárt területen a klasszikus árnyvadász kampány nem igazán működik egy olyan zónában, ahol a túlélésért kell leginkább megdollgozni. De a mentős, rendőrőr, tűzoltó, banda, zenész, média és sok más hátterű karakter is elsősorban túlélésért küzdő ember lesz. Ezt eleinte az elhagyott céges létesítmények fosztogatása, az erődítés, stb. teszi teljessé.

Azt gondolnánk, a helyi mátrix szabotálása megkönnyíti a mesélő dolgát, hiszen nem kell a dekásnak külön mesélni. De ez nem feltétlenül van így. A Bug City sourcebook is a helyi mátrix meglévő szigeteiben összegyűjtött, majd onnan kijuttatott dokumentumokra épít. Éppen így igaz az is, hogy ahol áram van, ott működhetnek a helyi rendszerek, és oda bejutva a dekás karakter megkaphatja a külön történetszállait. Kérdés az áram: A lezárt zónában ugyanis valószínűleg senki sem tud villanyszámlát fizetni, így cseppet sem magától értetődő, hogy triviális lenne áramhoz jutni. A legtöbb menedékhelyen viszont indokolt a saját generátor, a biztonságosabb vízellátás. Így korlátozott mátrix lehet helyben. 

De nézzük meg mi van néhány száz méter távolsában a fal túlsó oldalán? Amennyire az UCAS sok városában van rovarszellem, rovarsámán, el kell fogadnunk azt is, hogy a lezárt területen kívül is lehetnek hasonló veszélyforrások, hiszen a zóna határait gyorsan, kellő felderítés nélkül jelölték ki. Amikor a zóna izolációja miatt a környéken nincs térerő, hiányosak a közművek, sok esetben a munkaerő is hiányzik, akkor bizony itt is megjelentek elhagyott épületek, megannyi probléma. Ugyanakkor megjelent igény a környéken végezhető kutatásokra is. Míg a zóna helyzetét a fentiek leírják, keveset lehet hozzátenni, addig a zóna külső határa mellett számos terület története változatosabb.

Sejtjük: A zónán kívül is sok részleget ki kellett telepíteni, sok embert kellett evakuálni. A sebezhetőbbé vált erőforrások remek célpontot jelentenek az árnyvadászoknak. És ahogy a választási kampányt feldolgozó Super Tuesday is tartalmaz olyan kalandot, ami érinti a lezárt területet, a kapuknál használható kódok birtokában ott is ki lehetett jutni, úgy hasonló kódok megszerzése és a lezárt zónát érintő árnyvadászatok is elképzelhetőek. Akár a lezárt zónán kívül maradó karakterekkel is. Itt pedig akad jópár olyan esemény, amire oda kell figyelni. 

A zóna körül (de azon kívül) lévő területet érintő kezdeti evakuáció után felépül a fal. Ez legalább látszólagos biztonságot jelent azok számára akik itt tartózkonak. A legtöbb cég felismeri, hogy valószínűtlen a lezárt terület bővítése, az újabb karantén, hiszen túl sok helyen lehet probléma rovarszellemekből ahhoz, hogy mindet körbe lehessen zárni. Az először pánikban, kapkodva cselekvő politikusokhoz is eljutott szépen lassan az igazság. 

A fal külső oldala mentén sok mindent történhet. Eleinte a blokád fenntartása, a fal építése, sok erődítési folyamat zajlik le, de ezzel együtt megindul egy verseny is: Sokaknak érdeke, hogy legyen kommunikáció a zóna és a külvilág között, de a politikla titkolózni akar a valós helyzetről, így ők mindenképpen nehezíteni akarják a kommunukációt, de a kíváncsi sajtó, a kíváncsi megfigyelők munkáját még jobban. 

A segélyszállítmányok közé is lehet információt rejteni, vagy akár olyan alapanyagokat is, amiből egyszerűbb kommunikációs eszköz építhető. A lezárt zónán kívül játszódó kampány során számos ilyen kísérlet a kommunikációra fontos esemény, és ezek jutnak el oda, hogy 2056. elejére kijut a Bug City könyvben is szereplő anyag a zónából. A műholdas kapcsolat bizonytalan, azt is próbálják zavarni. Az egyéb megoldások nem mindenki számára elérhetőek, és szintén bizonytalanok. Ennek ellenére, 2057-re már a zónán kívül is belüli csoportok hatékonyan együtt tudnak működni. Ahogy az igazság kiderül, a helyzet azonnal megváltozik. Immár sokkal fontosabb a jövőről, a megoldásról beszélni. 

2056. ismét fontos változást hoz a zónán kívüli városrészekben. Chicago eddigre vezető hír, a kezelésének kérdése pedig a politikai viták egyik központi témája. A 2056-os rendes, és a 2057-es rendkívüli választás is értinti Chicagot. Az utóbbi kapcsán a Super Tuesday egyik kalandmodulja során is meg kell látogatni a várost, majd a Shadows of the Underworld során a Secret Hive környékén lévő rovatok és Sáska harca az egyik elnökjelölt halálához is vezet.

A probléma ellen küzdeni marketing szempontból is jó üzenet. Ha nem kell a zóna bővítésére várni, akkor megjelenik mindenki, aki hasznot remél egy csak itt végezhető kutatásokból. És természetes az is, hogy az események a rendvédelemmek foglalkozó cégek közötti rivalizálás kapcsán fontos, hogy az események mekkora fiaskót jelentenek. És Sáska és a többi rovar totem közötti konfliktus is él a zónán kívül és azon belül egyaránt. 

Comments on Mi történt Chicagoban?

Be the first to comment
Please login to comment

You don`t have permission to comment here!

Útvonal

Aktuális gondolatok

Ha saját szerepjátékot alkotnál, legyen az első kérdés az: Van-e valami olyan játék, amivel játszanál, de nem elérhető a piacon?

Bejelentkezés

Kereső

Cookie kezelés

This website uses cookies to manage authentication, navigation, and other functions. By using our website, you agree that we can place these types of cookies on your device.