Nem őrültem meg, de mégsem tartom túl nagynak a sokak szerint eltúlzott méretű várost. Amennyire a regények, a Summarium, sok kiegészítő átdolgozza a világot, Erion is megérdemelne egy ráncfelvarrást. Nem titok, egy másik oldal éppen most kezdene el minden ötletet ráönteni a városra, a konzisztens világkép igényét elfelejtve indulva próbál egy „közös” Eriont építeni. Csakhogy ami pont a konzisztensen mesélhető világot nem tudja az sokunk számára nem lenne közös. És ennek kapcsán sok akkor hasraütésszerűen meghatározott szám meg maradna a szentírás. És mivel maradna a stílus, maradnának a negatív vélemények. Amik szerint Erion túl nagy. Pedig, ha Erion méretét nem csökkentjük, hanem növeljük mégis eljutunk egy olyan pontra, ahol nem lesz „túl nagy” a város, hanem azt mondjuk: Na most sikerült elérni az elfogadott méretet. A magyarázatot térben és időben is messze kell kezdenünk.

Minden mesélőnek saját Ynevje van, az én Ynevemen ott van az én Erionom. Nem 1 mérföld a fala, de nem véletlenül mondják azt, hogy mérföldes. Hiszen Erion már akkor is fontos város volt, amikor Kyria fénykorát élte. És ebben az időszakban a Kyrek és emberek mellett megannyi más faj élt Kyriában. Ha a Kyrek nem csak önmagukat tűrték meg, akkor az ember mellett éppen úgy természetes volt nem csak megtűrni, hanem polgárnak tekinteni a Kyria területén honos többi fajt is. Erion pedig, ahogy ma a nagy térkapuháló középpontja, akkor is logisztikai, kereskedelmi központ volt, és itt Kyria minden fajának, jelentős csoportjának képviselnie kellett magát. Nem lennék meglepve, ha törpék is lettek volna a polgárok között. A terület külső fala valójában nem csak fal. Hegyekből faragták ki, és ahol a hegyből fal lett, ott a völgyet is fal zárta el, és a falban valóságos városok. 

A munka itt nem állt meg. A legnagyobb hajók persze az öbölben horgonyoztak és volt hagyományos kikötő is, de ugye a törpék már ekkor sem felfelé építkeztek. A sziklás partfalba hajózható csatornákat is vájtak. Persze vannak szennyvízcsatornák is és sok más is. De a hajózható csatorna a fontos, hiszen azok hatalmas föld alatti kikötőkbe torkollottak. Raktárak, törpe műhelyek. De Erionhoz, mint városállamhoz hozzá tartozik számos kisebb-nagyobb sziget is, hiszen a kikötőhöz (pláne ekkorához) hajózási útvonalak, azok kapcsán a navigációt megkönnyítő világítótornyok kellettek. 

A külső fal és egy belső fal közötti területen voltak akik gazdálkodtak, de az átlagnál hegyesebb fülű polgároknak is kellett a negyed. És persze a határaikon kívülről érkező hasonlóan hegyesfülű kereksedelmi partnereiknek is kellett a hely. Nem örülök neki, hogy az erdőpillékből JKt csináltak, de szeretném megjegyezni, ha akár az ilyen részen, akár a belső falakon belüli parkokban élnek erdőpillék, akkor az ő esetleges településük „parányi városokat alkotnak” a városon belül. A belső városfal amit megannyi leírás is épít is fontos. A föld alatti raktárakból itt lehetett feljutni a felszíni utakra, sőt a felszín feletti közlekedést szolgáló viaduktokra is. Az erre szolgáló szélesebb utak miatt kellett jóval szélesebb falat alkotni, mint a kínai nagy fal. 

Az ismert nagy kerületeken belül tuddjuk, hogy "hasonló a hasonlóhoz" alapon vannak etnikai alapon szerveződő kerületek. A kerületek jelentős része részben önálló, ottvannak céhek, utcák, stb. és bizony vannak szolgáltatók. Mert mondjuk aki a "Gorviki - Erioni Kovácsok Méltán Kiemelkedett Céhe" kezelésében lévő "Pengekovácsok utcájában" vásárol, az is van, hogy helyben megpihenne, mert a városi térkapuhálózat legközelebbi pontja is messze van. Szóval én biztos feltételezném, hogy erre az igényre épül fogadó is, kocsma is, más is. Más viszont arra mutatna rá: az ott nem a fogadónegyed. De tisztázni kellene rögtön a fogadónegyed működését. Mert "csak aludni járni a városon belüli kaputól több órányira lévő fogadóba" nem lenne bölcs döntés. Tehát pl. felmerül az: Mi más érhető el ott...

Saját Facebookos kommentemet idézném. De fontos az, hogy ma minden kultúra, minden népcsoport képviselné magát Erionban. Azok mellett akik magukaat már inkább erioniként látják, mint bármi másként. Ezek az etnikai negyedek is szinte mindent nyújtani akarnak, amit egy nagyváros. Hagyományos piacként működő piacok és kicsit „korai árutőzsdeként” működő piacok is váltják egymást. Amikor egy házban sokszor nem lakások vannak, hanem csak az oda utazó kereskedők bérelnek egy-egy aprócska szobát, de az embereik a közös hálóban csak némi helyet kapnak a szalmával felszórt padlón, mert aki olcsóbb dolgokkal kereskedik annak nem jut több, hát ott borzasztó lesz a népsűrűség. 

Egykor sok volt a park, mára a belső falon belül egyre több minden beépítettek, és persze a zsúfoltsághoz nem csak a felszíni épületek, de a föld alatt is folytatódó város is hozzátartozik. A közlekedés is sokrétű. A föld alatti hajózható csatornákban közlekedő kompok, lóvasút, nehezebb (több utast szállító) kocsik, postakocsik, bérkocsik, lovaglás, stb. egészíti ki a város térkapuhálózatát. Az ivóvíz is a föld alatt jön a hegyekből. 

A falakban (Külső- és belső falban egyaránt) épült városrészt, és sok földalatti városrészt az emberek többsége nem akart használni, a napfény hiánya is gond volt, de az is, hogy számukra nem mindig volt biztonságos. Így a falról szóló legendáknak is lehet némi alapja. Amit kapunk az nem egy Undermontain szintű szuperdungeon a város alatt, de mégis ott a kalandhelyszín. Nem mondtam méretet. Csak elmondtam mi van ott, miért van ott, nagyjából hogyan lehet ott. Nem mondtam, hogy sok ház tetején lévő tetőkertből is jöhet fűszer az ételre, a kikötőben a kereskedelmi- és hadihajók mellett komoly halászflotta is megfordult, meg persze bálnavadászok is. 

Erion, mint városállam hatalmas. Az amiről mindenki beszél az a főváros. Agglomeráció nélkül. Azt is mondhatnám, hogy a „belváros” ami szükségszerűen zsúfolt. És amiben így sem kellenek a felszínen hatalmas raktárak, ezért tud jóval nagyobb népsűrűséget eltartani.

A fogadónegyed kapcsán nem csak a kalandozók által ismert fogadók jutnak eszembe. Eszembe jut, hogy nem véletlen az, hogy a jogi kamarák kapcsán is innről, fogadóról beszélnek sok helyen. Számos fogadó az azonos szellemi foglalkozásúak gyűlekezőhelye volt, így a fogadónegyed funkciójába beletartozik az adminisztráció, sok szellemi hivatás, a jelenlévő kamarák, céhek mellett természetesen az oktatás is. Így már az utazónegyedtől való elkülönülés érthető. A szegénynegyedbe is kerül sokféle ipar, nem minden része egyformán nyomorúságos. De ott laknak azok is, akik a föld alatti csatornákat és raktárakat üzemeltetik.

A hiányok, a rendundáns, feleslegesnek tűnő városrészek miatt irreálisnak tűnő város már ettől az apróságtól is hihetőbbé változik. 

Ha kihagyod a vizet, az oktatást, az adminisztrációt, az ipart és megannyi mást, akkor kapsz egy megalomán és hihetetlen Eriont. Ha mindezt hozzá teszed a fenti lehetőségek mentén akkor nem kisebb lesz a város, hanem még nagyobb. De mégis a hihetőség fel mozdulunk el.