Nyompiramis benépesítése

A nyompiramis felső szintjén, mint korábban jeleztük, ott áll 5 bizonyítható tény. Egy elképzelhető és bizonyíthatóan lehetséges narratíva, az esetleges megszerzettt beismerés, a megtalált gyilkos fegyver, vagy eseményhez kötő tárgy, az alibi hiányától megközelített lehetőség lehetőség és végezetül az indíték vagy motiváció. Amikor kitalálsz egy nyomozós kalandot, akkor az első amit kitalálsz nyilván, hogy mi történt, mit kell kitalálni. Így számodra ismert az elkövető személye, és ismert ezen a szinten lévő minden tényre legalább egy jó változatod. Így ezt a szintet viszonylag triviális feltölteni. Ugyanakkor fontos azt is belátni, hogy egy-egy bizonyíték vagy nyom nem csak egyetlen helyre vezet. Hogy miért? Mert a profil megalapozza az indítékot, a lehetéséges narratíva kapcsán a story alapja is lehet, és képessé teheti a karaktereket a beismerés kicsikarására. Az indítékra utaló szinte bármely bizonyíték felhasználható lehet a beismerés kicsikarásánál. És a lehetséges narratíva nagy mértékben épül a más kapcsán megszerzett bizonyítékok ügyes és kreatív felhasználására. Fontos, hogy a lehetséges narratíva mindenképpen egy olyan történet, amiről elegendő azt elérni, hogy higgyenek benne, ne legyen ellene szóló bizonyíték, nem kell igaznak lennie.

Ugyanakkor a lehetséges narratíva az amit a legkönnyebb bedönteni mentő bizonyítékkal. Amikor azt mondtam, hogy indíthatod úgy a kalandot, hogy az egyik játékos karaktert vádolják, akkor valószínűleg a vádlónál ott van a lehetséges narratíva amit ő valamilyen szinten bizonyítottnak vélt. Ez esetben a csapat egyik első feladata ennek a lehetséges narratívának a megdöntése. A második pedig a lehetőség és az indíték megdöntése. Az utóbbi kapcsán elegendő azt bizonyítani, hogy bár lehetett indítéka, de az a személyiségét ismerve soha nem lett volna elég gyilkossághoz. A nyomozós kaland egyik fontos alapköve mindig legyen több olyan információ ami mentén a játékos karakterek elinduljanak. Mindig legyen meg a kellő rendundnacia. Amikor a felső szinten azt mondtam, hogy 5 szempont közül 3nak kell stimmelnie, akkor az jó támpont volt. De az egyes ide mutató hasznos nyomok közül elegendő 3ből 2-t felismerni. Ezen a szinten már a nyomok 40%-a az amivel a játékosnak rendelkezni kell. Majd alatta mondjuk 4-ből 3-at ismer, akkor azon a szinten már csak 30%-ot kell ismerni, majd 3-ból kettő is bőven elég, és ott 20%-ot.

Annak, hogy a karakterek meg tudják oldalni a kalandot az első záloga a redundancia. 

Mivel tudod azt, hogy mi történt, könnyen el tudod képzelni az elkövető milyen nyomokat hagyott. Amikor a Konzisttens felbontásról és az új információkról beszéltem hamar felmerült egy apróság. 

Hogy kinél milyen is a konzisztens felbontás az nyilván egyénenként változik. Tételezzük fel, hogy abból indulsz ki, hogy a játékos karakter is ember, nagyjából egyszerre párhuzamosan 7 információ az ami még mehetne neki. Ezért mesélőként 6-8 információt adsz neki. Mi történik, ha első alkalommal lép be a szobába amit a baloldali képen látsz? Mi lesz a 6-8 fontos információ? Sötétség vagy félhomály, a kandallóban még pislákoló tűz, a sötétebb, barnás színek, a paraván a sarokban, a szekrény, a kanapé. És persze utolsóként említve a személyt a kanapén, mert a szobára jutó első benyomás után rá fognak figyelni. 

Róla információ az, hogy nő, hogy fehér, magas, csinos, barna hajú, kényelmes elsősorban otthoni viseletnek szánt ruhája azért sokat megmutat, és kényelmesen elhelyezkedett a kanapén. A következő amit a konzisztens 6-8 információ jegyében átadsz, a nő viselkedésével, mondandójával lesz kapcsolatos. Ugye sejtjük, hogy a 21 információ közül a játékosok maximum 7-tel fognak foglalkozni.

Amint látod, bér egy dologról amikor a karakterek fókuszálnak marad a 6-8 információ, egy jeleneten belül változik a fókusz. Ezért egy tetthely bejárásánál az akár 20-30 információ morzsa átadása sem lehetetlen. Ezek között akár lehet 10-12 használható bizonyíték is. Majd amikor ezt feljegyezték, összegyűjtötték akkor kezdik átkutatni a helyszínt, és kerülnek elő a kevésbé nyilvánvaló bizonyítékok. A nyompiramis első jópár elemének megszerzésére nem kell túl sok energiát fordítani. Csakhogy a leírás során számos olyan utalást tehetünk, hogy x karakter észrevesz y dolgot, így az észrevételek kommunikációja, az interakció, a szerepjáték már ezen a ponton is több időt tud igénybe venni. 

Ha a leírásban szereplő minden adatot észlelésként, plusz szintként beilleszted a nyompiramisba és feltételezed, ezek jelentős részéről is beszélnek akkor nagyon magas időigénnyel számolnál. De a fal színe biztos nem fog két mondatnál több kommunikációhoz vezetni. Na jó, az előző oldalon említett egy szó hangsúlyozásán alapuló kommunikációban akár játékos karakterenként egy darab egy szavas mondat is belefér. Lényeg az, hogy amit azonnal megtudhatnak azt a nyompiramis megfelelő szintjére be tudod illeszteni és itt megadhatsz nekik egy forrást. De a játékosok által észrevehető dolgok egy részénél szerepelni fog az, hogy azt egyik vagy másik tanú is látta, azokat milyen esetben említik, milyen esetben tudhatják meg onnan a játékosok.

A következő amit ki tudsz tölteni az alibik adatbázisa, és az esetleges szemtanúk, fültanúk vallomásai. A bűntettet felfedezők vallomásai. Fontos, hogy a vallomásokban sokszor nem csak a látott tények szerepelnek, hanem akár következtetésekre is kitérnek így a nyompiramis felsőbb szintjeire való nyomokat is kapsz. Ezért mondtam a játék elején a nyomok jelentős részével rendelkezik a csapat. Neked van pár tipped mivel lépnek tovább és itt képes vagy kitalálni a választ a valószínű kérdéseikre. A réseket számos következtetéssel ki tudod tölteni és ahol kevés az inforrmáció ott ezt ki tudod egészíteni.

A Call of Cthulhu több korszakot dolgoz fel. A 1980-as évek végén megjelenő játék az akkori jelenkort is érinti és az 1990-es évekről kiegészítés is született. Ahova az adott időszakban te is nyúlhatnál az a karakterek számára is elérhető információforrás. A Criminal Minds néhány epizódjában előkerültek a kérdőívek. Mi is ajánlottuk ezt nyomozási eszközként a kérdőívekről szóló sorozatunk első cikkében. Van rengeteg információ sok kutatható adatbázisban. Érdemes a valós aktákat megismerned, mert egyfelől így megtudod milyen adatokat találhatnak a karakterek, másfelől mondjuk remek nem játékos karaktereket tudsz így kitalálni. Ha nincs kedved levéltárba járni... Az Ügynöksorsok remek példákat mutat arra, milyen részleteket lehet megtudni ma a kutatható kartonokból. 

1958. december 10-én Erdei Imre őrnagy összefoglaló jelentésben számolt be „Ibolyá”-val történt addigi három találkozójáról. Első alkalommal azt a feladatot adta neki, hogy menjen el Szabó Miklós íróhoz, és tájékozódjon férje visszatérésének lehetőségeiről. Egy ügyvéd felkeresésére is utasítást adott, de ennek teljesítését az asszony „mereven visszautasította, és kijelentette, hogy ő azt az anyagi juttatást, melyet férje […] ügyvéden keresztül akar neki juttatni, nincs szándékában igénybe venni”. Az M-dossziéba bekötött, kézzel és saját névvel írt jelentése igazolja, hogy mégis elment az ügyvédhez. A második találkozóról azt írta az operatív tiszt, hogy „Ibolya” teljesítette a kiadott feladatok egy részét, személyesen ment el Szabó Miklóshoz.

Az idézet forrása: Ügynöksorsok - Ügynök? Sorsok? - A hálózati lét sokfélesége és a megismerés korlátai — Szerzők: Kónyáné Kutrucz Katalin, Petrikné Vámos Ida

A nyom piramis során sok NJK kapcsán jellemző tulajdonságokra utaló adatok is megjelenhetnek. Hiszen amíg van alternatív forgatókönyv, addig a vád narratívája sokszor gyenge lábakon áll. Ezért a narratíva, az indíték, és a lehetőség kapcsán is be kell bizonyítani, hogy az elkövetőnek jobb lehetősége, jobb motivációja volt a tett elkövetésére. Így a többi gyanúsítottat érintő mentő bizonyítékokat is el tudod helyezni a piramis különböző szintjein.