Az életvitelekről, karakterek társadalmi helyzetéről, stb. szóló írás első részében viszonylag sokat megtudtunk a karakterek társadalmi helyzetéről. Sokat, de persze nem mindent, hiszen a szegény és az az alatti életvitelek nem fedik le a teljes társadalmat. De ehhez térjünk vissza az előző írásban szereplő egyik karakter társadalmi helyzetére, és hamar rájövünk egy érdekességre: Egy karakternek ugyanis több különböző életvitele is lehet, márpedig a szegény életvitel nem feltétlenül jelent szegénységet. Pláne a fiatalon örökre megvett szegény életvitel nem. Hiszen az igen komoly tartalékokat, már fiatalon való visszavonulás és későbbi tőkefelhalmozás lehetőségét ígéri. De azt is viszonylag hamar láttuk, hogy szinte bármely karakter képes lenne egy pár száz nuyenes életvitelt fenntartani, igaz ehhez ezt először meg kell szerezni. És ezen a ponton érdemes végig gondolni a továbbiakat. Ugyanis az előző részben szereplő Liz életvitele sok szempontból is érdekes volt. Mit is írtunk akkor a kérdésről?

A kocsma pultos csaja, Liz, iskola mellett dolgozik. Számára már nem lakókocsi a lakás, hanem egy valódi összközműves (összkomfortos) bérlakásról van szó. Az ő bútorai már egyformák, az ágya sem csak a matracból áll, van kanapé, egyedül fizeti a lakbért, van központi fűtés, az épület saját mosodájáért sem kell fizetni, s az olcsóbb algaszelethez képest akár a Nutrisoy is előrelépés. A közművek nem a legmegbízhatóbbak a környéken, de azért a napi fürdés, étkezés nem jelent gondot. Trideo, mátrix, műérzet és pár más dolog persze itt is megvan, nem kell ebből sem nélkülöznie semmit. Ha feltételezzük a lakásnak éppen annyi előnye van, mint hátránya, akkor is 400 nuyenbe kerül. Bezzeg, ha befogadna 2 lakótársat akkor 200 nuyenből még bulira is futná. Irigyli is őt Clara, no nem csak a lakásért, hanem az iskoláért, kitörési lehetőségért, fiatalságért, nomeg a "vendégcsalogatóan" formás melleiért, amiket a kocsma számos vendége szeret megbámulni.

A legfontosabb szó talán a perspektíva. Az önálló életvitel ugyanis pontosan ezt nyújtja. Azzal, hogy Liz feje felett tető van, de egy jobban fizető munka esetén könnyen költözik a következő bérlakásba pontosan ezt jelenti. Ha pedig elvégzi az iskolát, pontosan ezt fogja tenni. Ha nem lenne önálló lakása, önálló keresete, akkor jóval nehezebben jutna bármilyen munkához, nem lennének lehetőségei sem. Azzal, hogy tud közlekedni (van bérlete), tud tanulni, minden nap fürdik, képes a munkához alkalmas ruhába öltözni perspektívát is vásárolt magának. Lehetőséget a kitörésre. Enélkül ugyanis aligha alkalmaznák, aligha tanulhatna. Nem a tudás, a képességek határozzák meg a lehetőségeit, hanem a meglévő életvitel.

A második fontos szempont az önállóság: Liz bizonyára lakhatna a szüleivel, megvan az ottani szobája, időnként el is látogat oda, az ottani életvitel is a vagyona része lehet. Így viszont ő az úr a saját otthonában, ő dönti el mikor kel, mikor fekszik, ezt a munkájához, vizsgáihoz, a saját jövője szempontjából fontos igényeihez tudja igazítani. Ugye értjük azt, hogy otthon lakva a 400 nuyent akár el is bulizhatná? Vagy akár az otthoni életvitel fejlesztésére is fordíthatná. De az önállóság előnyei fontosabbak, legalábbis Liz számára biztosan. Ugye senki sem lepődne meg, ha az iskola után már Everettben is kapna munkát, lehet, hogy csak a dokkok körül, de így is jobb körülmények közé kerülne. Utána pedig már munkakereséskor nem viselné a redmondi lakcím negatív bélyegét sem.

Ha Liz életvitelét eddig is elérhetőnek éreztük szinte bármely karakter számára, akkor ez után sem kell csalódnunk. De azt is láthatjuk, hogy akár Liz akár a játékos karakterek számára van jobb lehetőség a kitörésre Everett kocsmáinál. Azaz érdemes kicsit más felé folytatnunk a gondolatmenetünket. Ígérem Liz történetére még sokszor visszatérünk, hogy lássuk, hogy miről is szól, a még a Shadowrun világában is ismert amerikai álom.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy egy újabb személy 20%kal növeli meg az életvitel költségeit, míg egy vendég kapcsán csak 10%ról olvashattunk. A különbség oka egyszerű: Egy több személyes életvitel kapcsán eleve több ember számára van hely, míg egy vendég kapcsán nem fog az életvitel több kapacitással rendelkezni. Ilyen egyszerű ez a helyzet. Egy embernek több életvitele is lehet, de több ember is rendelkezhet egy közös életvitellel. A több életvitelre jó példa lehet a nyaraló, a lakókocsi és számos más olyan dolog, ami már vagyont jelent. Igen: akár a yacht is. Uram bocsáss: Ha valakinek két karibi szigeten is van "szegény" életvitele, nomeg a vitorlásán is, az nem azt jelenti, hogy szegény. Pedig arrafelé az életvitel a "szegénységre hivatkozva" még olcsóbb. És mindez akkor is igaz maradna, ha a szegény életvitel helyett Liz életviteléhez hasonlóak a nyaralók.

De a fenti több szegény életviteles példa egy kezdő karakter számára finanszírozható a kezdőtőkéből. Vagy akár a Day Job hátrányból is. Ideális esetben a karakter nappali munkája egy szállodához, kaszinóhoz kötődhet. Az elit környéken elvárnak ezt-azt de meg is fizetik. A karakterek akár vállalkozásokkal egészíthetik ki a jövedelmüket, ami pedig jó irány lehet. De az ilyen többezer nuyenes megoldások sokkal feljebb vannak a ranglétrán mint a közönséges szegény életvitel. Keressük meg hát a hiányzó fokokat.

1000 nuyen, egy szegény életvitel havi ára. Vagy "+1 emberé" egy közös középszintű életvitelben. Hogy ez utóbbi katonai barakk, vagy a munkával járó"corporate housing" az édes mindegy. Persze a középszintű életvitel önállóság nélkül elég furcsán hat, ám tény, hogy sok esetben egy katonai bázis megfelelhet akár ennek is. Amennyivel kevesebb a hely (és amennyivel veszélyesebb külföldön szolgálni) azt a saját biztonsági intézkedések és a katonák kényelme érdekében hozott intézkedések kiegyensúlyozzák. De nem a sereg az egyetlen ahol közös életvitellel lehet számolni. Űrállomások, a világtól távol lévő kutatóintézetek, a munkaerő-kölcsönzők által biztosított corporate housing, a kollégium és a börtön egyaránt jó példa a "közös életvitelre". Persze az utóbbi aligha lesz középszintű. Sőt: Sok esetben jól fizetett embereknek sem jut annyi hely, annyi kényelem, olyan környék amit a középszintű életvitel takarna. Sok esetben ugyanis ehhez a munkahely környezetében túl kevés a hely. De az elméleti fejtegetés után térjünk vissza egy kicsit Liz történetéhez.

Ha Liznek az iskola után egyetemre is jut pénze, a tandíjat éppen fedezi egy ösztöndíj, neki csak az életvitelt kell fizetnie, biztosan változik majd a helyzete: Hiszen akár kollégium, akár valamely diákszövetség által lakott ház is lesz a megoldás közös életvitelt kell elképzelni. Ez pedig azt is jelenti, hogy ha Liz továbbra is 400 nuyent tud havonta erre a célra szánni, és csak 6an keresnek közös szállást, akkor is 2400 nuyent dobnak össze 6an. A 12 pontos alap szegény életvitelhez ez több mint elég, még 400 nuyen juthatna extrákra, bulikra, stb. Ha viszont előnyökkel, hátrányokkal is számolunk, akkor könnyen lehet, hogy 13 pont mehet el az életvitelre. Márpedig egy közösen alapított diákszálló sok szempontból szinte biztos, hogy hátrányokkal indul. A közösség, annak a közös szabályai hátrányoknak is felfoghatók, de segítenek kordában tartani a költségeket. Beosztható a takarítás, nincs korlátlan buli, nehezebb külön vendéget fogadni.

Mire elég így a 13 pont? A D biztonsági szintű környék marad (1 pont), persze ez még mindig elsősorban üzleti negyed az egyetem körül, jó esetben egy bár vagy valami hasonló felett lévő lakások, de egyetemisták számára bőven lakható. Mivel a környék a nem túl gazdag egyetemistákból él, nem szabad túl előkelő helyre gondolni, de legalább az ingatlan árak alacsonyak. Szerencsére a közművek megbízhatóak, a diákok légkondira is összedobtak, és persze a saját kényelmüket teljessé tévő kütyükre. S kajában sincs hiány, bár ez a diákok ízlését tükrözve olykor a chips, pizza, sült krumpli irány olykor bizony domináns. A mosogatógép "automatizált", akkor kapcsol be amikor senkit sem zavar. (3 pont) A közös szórakozást is segítő prémium mátrix elérés, a trideo, egy kisebb hifi, videotelefon, műérzet lejátszó, játék konzol nyújtja a szórakozást. Nomeg akad igazi telekom is. (3 pont) Olcsó, de összeillő bútorok, a javát újonnan vásárolta meg a csapat. (2 pont) A zárak, a kutya kevesebbet számít, de a biztonsághoz az is hozzátesz valamit, hogy valaki mindig van otthon. Persze azért a zár sem rossz. Ja, és némi alap széf is van (2 pont). Hely persze senkinek sem jut több mint egy 50 négyzetméteres garzonban, de ez egy ekkora csapatnál érthető is. A tanulásra, némi bulira pedig ez is elég (2 pont).

Ezek viszonylag élhető körülmények. Szinte mindegy, hogy Liz mérnök lesz, orvos, tanár, jogász, közgazdász, az egyetem későbbi évfolyamai alatt találhat jobb munkát, lehet több a jövedelme. Ha havi egy százast el tud tenni (nem tűnik lehetetlennek), és igyekszik egy mesterkurzust is elvégezni, akkor bizony a teljes vételár 3/4-ével a zsebében sétálhat el egy autószalonba, megvásárolni élete első új autóját, egy Toyota Cirian-t. De a diploma kapcsán kaphat is némi pénzbeli ajándékot innen-onnan. Friss diplomásként biztos jobb állást kap mint eddig, előrébb is tud lépni a társadalmi ranglétrán. Persze ez egyelőre az önállóságának visszanyeréséről szól. Hagyjuk hát magára Liz-t és nézzünk meg hogyan élnek mások. Mindenesetre jegyezzük meg: Liz életének ez a szakasza is elérhető a legtöbb kezdő karakter számára. A játékos karakterek jelentős része ennél feljebb is lehet akár.

Mara és Joshua pályakezdő fiatalok. Mara ápolónő, Joshua a helyi autószerelő műhelyben dolgozik. Amit keresnek az önállóan éppen nem lenne elég a tisztes szegénységre sem, mindig csak egy apróság hiányozna, vagy éppen valami nem lenne tökéletes (a legkisebb hátrány is elég)... Vagy éppen csak lenne egy kis adósság a várható növekedés terhére, mert ezzel azért számolni lehet. Ellenben ketten egy 13 pontos életvitelt is össze tudnak dobni, ami már cseppet sem rossz egy pályakezdő párnak. Ez kicsit más lesz mint a diákoké, de alapjaiban hasonló. Lehet kicsit jobb a környék (nem túl gazdag lakónegyed, de már messze nem gettó), de kicsit kevesebb a szórakozás, ők már azért felnőttek és nem bulizó egyetemisták. Cseppet sem hihetetlen ez, de tény, ehhez már tanulni kellett. Legalább egy szakmát. De ugye egy átlag JKnak ennél lényegesen ütőképesebb szakértelmei vannak.

Aki a szalag mellett dolgozik, árufeltöltő, stb. az jóval nehezebben törne ki az igazi szegénységből. Jól érezhető a szakadék ami őket elválasztja a sorozat előző részének legtöbb szereplőjétől. Hamar lesz (hitelre) autó, hamar lehet családalapítás, a növekedésre pedig mindig van lehetőség. Amikor a 13 pont mellé meglehet a 14. akkor már elképzelhető egy olcsóbb kertes ház, némi veteményessel, napi ingázás. Bár a környék útjai nem tökéletesek, lesz némi zaj is, a levegő sem az elit kertvárosokat idézi, de ez senkit sem zavar. Elértünk az álomig: Kis ház, fehér kerítéssel, garázsban az autó, apuci szabadidejében barkácsolhat is. A kertészkedés és a barkácsolás pedig nem csak plusz munkát, de plusz fejlődési lehetőséget is teremt. Mire a gyereknek szükség lesz rá, ők már el tudják majd indítani az életre (hogy Liz kezdeti életvitelét élje).

Térjünk is vissza egy kicsit Lizhez. Nála is 13-14 pontos életvitel lehet a reális az egyetem után. Az egyetem mellett szerzett gyakorlat kevés, nem a legjobb helyeken alkalmazzák. De idejében váltva, előléptetésekben bízva azért jó esélye van karriert építeni. Ehhez viszont többnyire költöznie kell. Ahogy jobb környékre költözik, bizony nő a lakbár is, így nála a 14, és a 15 pontos életvitel is elsősorban a költözésről szól. A város egy jobban menő, tisztes középszert jelentő részére költözik, persze közel az irodához, egy olyan környékre ahol azért javarészt irodák, üzletek, stb. vannak. De a zaj nem zavarja, fiatalként élvezi a várost, nem keresi a klasszikus "lakónegyedek" kényelmét. Amíg családot nem alapít miért is keresné? A családalapítás viszont megtörné a karrierjét, egy kicsit várhat még.

A trendi nagyvárosi szingli persze eljut addig az állásig, ahol már családot alapíthat, és örömmel konstatálhatja, hogy bizony két ember jövedelméből könnyebb megélni mint egyből. A fentiekhez elegendő kb. fejenként 3000 nuyenes jövedelem már elegendő lehet egy klasszikus középszintű életvitelhez. Ez 18 pont. Messzire költözni még nehéz lenne, amíg nincs gyerek felesleges is. Persze nem könnyű ezt elérni, de nem is lehetetlen. Furcsa módon az előrelépés innen egy darabig erősen relatív lesz. Egyszerűen azért, mert nehezen tudnánk elképzelni Liz-t egy elit lakónegyedben, a szomszédokat zavarná a Redmondi múltja, fétenék a gyerkőcöket tőle. Így ahelyett, hogy 19 pontos életvitelt álmondánk, A biztonsági szintű környéken, szép házban / több szobás lakásban, Liz bizony más alternatíva felé kénytelen nézni.

A C biztonsági szintű környéken a 18 pontos életvitelbe egy szép ház fér bele, valamivel 200 négyzetméter felett. Az előléptetéssel szerzett plusz pénzből jobban felszerelt műhelyre tellik... Esetleg nyaralóra is. Persze a pénzük egy részét nyugdíjbiztosításba ölik, a nyaraló saját ingatlan (persze hitellel terhelve), mire megöregszenek, lenne egy előre megvásárolt szegény életvitelük. Nyugdíjasként élnének egy szép kertes házban, a szomszédjaikban javarészt nyaralókkal. Ha gyereket vállalnak, megfelelő támogatással azt is el tudják persze tartani, és a gyermekeiket is el tudják indítani a tisztes középszer felé. Ha Liz gyermekei is diplomások lesznek, őket már nem tartja vissza az "elit környékektől" Redmond bélyege. És ez egy olyan élet amiről látjuk, kis igyekezettel szinte bármely játékos karakter számára elérhető. Ha pedig ez az életpálya elérhető, akkor sok árnyvadász tudatosan választja a szabadságot, azt az életformát, vagy más körülmények kényszerítik átmenetileg.

Az ilyen kényszert a meglévő életvitel hiánya jelenti, ha valakit erőszakkal kiszakítanak a környezetéből. Erre pedig akad azért példa a Shadowrun világában. Mint más lehetséges kényszerre is. De a játékos karakterek jelentős részénél nem ez a döntő szempont.

Az A betűs biztonsági kódú környékek lakóiról, a gazdag életvitelről pedig a sorozat következő részében olvashattok.