A helyszínen
Aika tudta, ha valakit egy szándékos bűncselekmény elkövetése során megölnek, akár véletlenül is, az gyilkosság. A helyi bandák beavatási szertartása is "közismert" volt számára: A tagjelöltnek egy metahumánt kellett megjelölnie a banda jelével. S ha a bőrbe égetett jelnek ritkán volt mellékhatása, akik inkább áldozatukba vágták a jelet, vagy valamely vegyszerrel maratták az áldozat testébe, s esetleg más kegyetlenséggel is fűszerezték tettüket, azoknál lehetőség volt a súlyosabb következményekre.
Egy gyilkosság áldozatán pedig nem segíthetett a legjobb plasztikai sebész sem, s a klónozott testrészek sem jelenettek megoldást a feltámadásra. A bandaháború során elszenvedett vesztességeket a bandák a tagjelöltek gyors beavatásával pótolták, így pedig a metahumánok elleni erőszak olyan méreteket öltött, amit már a Lone Star sem hagyhatott figyelmen kívül. Hiába nem zavarná ez a helyi "zsarut", akinek nem feltétlenül van hivatástudata, inkább egy rendőri szolgáltatóként működő multinacionális cég alkalmazotta, a cégnek már pusztán üzleti érdekből is tennie kellett valamit.
Tudta jól, a kiérkező zsaruk közül a többsége a seattle-i központ állományába tartozott, s a belső elhárítás nyomozói is ellepték a környéket, hogy a helyi kollégáik ne tudják a bandák ügyeit eltusolni. S pontosan tudta, Austinból is érkezett a belsősöknek erősítés, látta a Lone Star-os lajstromjelű gépeket amik egymás után érkeztek a napokban, s halotta, hogy az FBI is elkezdett érdeklődni a helyi bandákról. Mondván kapcsolatuk lehet a Human Nationnel, vagy az Alamos 20000-rel.
Ez az eset is a bandák ámokfutásához tartozott. A helyszín sem adott sokkal több támpontot ennél, a légifeltételek viszont használhatónak tűntek, miként a helyszínen készült fotók, videofelvételek is. Kerestek mikronyomokat, ujjlenyomatot, DNS bizonyítékot, begyűjtötték a támadók itthagyott eszközeit, készült sokszáz felvétel, megnehezítendő a bíróság munkáját. A bürokrácia már csak ilyen, minden bizonyítékot meg kell osztani a bírósággal.
Már akkor, ha lesz tárgyalás.
Rentonban a metahumánok ellen elkövetett bűncselekményeknek alíg 10%-a jutott el bírósági szakaszba, a bandák által elkövetett hasonló ügyek esetében pedig még rosszabb volt az arány. A helyi Lone Star-ra nem igazán lehetett számítani. Mint a helyi ügyészekre sem. De ez az ügy javarészt a katonai igazságszolgáltatáson belül marad, szövetségi ügy. Így nehezen tehetnek keresztbe.
Aika mindenesetre bekérte a kapcsolódó ügyekkel kapcsolatos adatokat. Alig ért vissza a bázisra, máris látta, hogyan próbálták meg a Lone Star helyi zsarui ellehetetleníteni a nyomozást. Jól jött nekik, hogy ezúttal nem ők az illetékesek, s megmutathatják, más sem találná meg itt az elkövetőt. Örültek, hogy így talán sikerül megvédeniük a rasszista cimboráikat.
A helyi zsaruk minden adatot igyekeztek átküldeni ami felesleges, márpedig ha minden rendszer nélküli adat és jelentéshegyben kell megtalálni az összefüggéseket, akkor a helyszín közelében talált járművek közlekedési kihágásainak részletes dokumentációja, a tulajdonosok mobiltelefonjaira vonatkozó híváslisták és cellainformációk több hónapra visszamenőleg, a park területén az elmúlt öt évben történt lopásokról szóló tanulmány minden volt, csak nem hasznos. Ellenben innentől ezek is hozzájárulhattak az átláthatatlan bizonyítéktengerhez.
Aika elgondolkodott egy pillanatra.
A saját maguk által gyűjtött bizonyítékmennyiség sem lesz csekély. Becsatlakozott, és elkezdett cellainformációkat gyűjteni.