Home

Egy tárgyra több idea hat, ha egy tárgyat teremtünk mindegyik idea megjelenik, mindegyik szellemet "felidéztük". Ha ezek hatnak egymásra és a környezetükre akkor bizony előbb-utóbb a mágiahasználók megismerik eme ideák működését. A felismert ideák között bizonyos, hogy megannyi természeti jelenségnek, a tárgyak adott tulajdonságainak is meglesz az ideája. Ezek az önmagukban ritkán előforduló ősideák tartoznak az őselemekhez. Akad őstűz, őslég, ősvíz, ősföld a legtöbb világ mitológiájában. Azért közösek ezek, mert így lefedhető a tárgyak tulajdonságainak legnagyobb része.

A tiszta energia ami még nem alakult anyaggá, nincs "anyagi szellemek uralma alatt" megjelenhet akár egységesen, akár kétféle előjellel. Sokan az életerőt egy "fa" elemhez kapcsolnák, ami vagy elkülönül a tiszta energiától, vagy nem. Többnyire azért sem, mert ami a tiszta erőből "szellemet" és ezen keresztül anyagot teremt, az az idea kapcsolódhat az élethez is. Persze itt is lehet erősebb, gyengébb szellemekkel foglalkozni.

Tudjuk azt, hogy az ideák kifejeződnek a világban. Ezért a nem anyagi jellegű síkok teremtményei is rendelkeznek anyagi formákkal, ha az anyagi síkokra belépnek. Az egyszerű jelenségek mögött álló ős ideák anyagi megjelenései lehetnek az "őselemek". A hőből (annak minden tulajdonságából) őstűz lehet, és az anyagi világ teremtményei ezt a nem anyagi jellegű síkokon is így élik meg.

Az anyagban megjelennek ezek a tulajdonságok, megjelennek ezek az ideák, így az anyag a varázsló számára őselemekből épül fel. Ha a mélyebb mágikus összefüggéseket figyelmen kívül hagyjuk, csak a szellemek, ideák egymásra hatása marad meg, és ezzel érünk el változásokat elérkezünk az alkímia tudományához. Létezik-e az alkímia mellett kémia, létezhet-e a kémia mellett alkímia?

Az anyagot sokan kezdhetik megismerni, újabb és újabb koncepciókat társítva hozzá. Megismerik a fán belül a sejteket, felismerhetik azoknak a részeit. Előbb-utóbb akár eljuthatnak olyan fogalmakig mint az atom, vagy éppen a molekula fogalma. Ezek a fogalmak, ideák is "hatalmat kapnak" az anyag felett, és megszületik a modern kémia alapja. Az atomok ideáit rendszerbe foglaljuk, megérthetjük a működésüket, igyekszünk részekre bontani őket. Ez új ideákat teremt. Ezen a ponton elkezd keveredni a modern kémia és a mágia.

Csakhogy nem tudjuk az "atomok egy adott csoportját dezintegrálni", mert egyik atomot sem tudjuk pontosan megnevezni, nem tudjuk pontosan hol van, így csak a nagyobb, számunkra is megfogható ideákat célozhatjuk a varázslatainkkal. Azaz az egész tárgyak léte, és a modern kémia is képes összeférhetővé válni. Megvan rá a lehetőség, mind a Shadowrun mind a Mage világában. És ez teszi lehetővé azt, hogy a 6. világ egy alkimistája olyan mágikus anyagokat hozzon létre amiket a modern kémia szerint lehetetlen.

Csakhogy el kell fogadnunk, hogy ezek az ideák, mint a többistenhitek istenei, stb. éppen úgy mesterségesek, az emberek által általánosan elfogadott szimbólumrendszertől, paradigmától is függenek. Nem minden világban fog a víz hidrogénből és oxigénből állni. Sőt(!) sok helyen nem is molekulákból áll, hanem lehet akár egy folytonos közeg. Így pedig sok esetben lehetetlenné válik a varázsló számára az "atombomba" a "fekete lyuk" és hasonló jellegű varázslatok létrehozása. Egyszerűen azért, mert a hiányzó ideák "alapjai" is hiányoznak.

Ha nincs módja arra, hogy az adott ideákat behurcolja, hogy ott ezeket "hit" (szellemek közötti kölcsönhatás) támogassa, megerősítse, akkor ilyet nem fog hirtelen feltalálni. A mágia tudománya is csak apránként tud fejlődni. A világot sokféle csoport, sokféle irányba formálja, sokféle új idea, koncepció jelenik meg. A világ formálói körüli versenynek megannyi formája van. Máshogy történik ez egy fantasy világban, más a World of Darkness esetében, stb. A sor folytatható. A WoD-os példáról többet mond el Sol Mage ismertetője.

Mindenesetre érdekes látni, hogy a többféle anyagszerkezet megjelenik. Ugyanakkor az anyagoknak, tárgyaknak mindegyik a világra jellemző anyagszerkezet törvényszerűségeinek meg kell felelniük, annak ellenére nem lehet a tiszta energiánál tisztább energia, hogy sokan máshogy látják a világot. Sokan máshogy látják, más elemeket ismernek, máshogy próbálnak meg dolgokat felépíteni.

A mágia pedig egy komoly problémával kénytelen szembenézni, nem mindenki számára elérhető. Hosszú időn át megváltoztatja a társadalmat. Mert kevesebb gondot jelent a halandóság, többet tanulnak az emberek, nem lesz igazán középkori a társadalom. Ez a fejlődési ütem, még akkor is, ha egy-egy kataklizma ezt időnként le is fékezi, időnként visszalöki a társadalmat egy korábbi szintjére előbb-utóbb elvezet a tömegek számára is elérhető módszerek felfedezéséhez.

Megjelenik a herbalizmus, az orvoslás, az egyszerűbb majd összetettebb mechanika, komoly ostromgépek készülnek, fejlődnek a hadihajók, új és új kovácsolási eljárások jelennek meg. Az anyagot megismerő népek egyre több kémiai reakcióra építhetnek, és szépen lassan változik a világ. Mindaz amit a mágia nem tud mindenki számára elérhetővé tenni, de az elérhető egyszerűségű technológiai eszközök igen, szépen lassan elterjed. Ugyanakkor azok az eszközök amiket technikai eszközökkel sem birtokol szélesebb közönség, azok esetében a kevésbé hatékony, újabb technikai eszközöket kevésbé látjuk viszont. Ez pedig erősen fékezi a technikai fejlődést.

Mint a varázslóiskolák agyelszívása is (a legtöbb intelligens embernek egy varázslóiskola adja a legjobb lehetőséget a boldogulásra). Ezek ugyanis elegendőek ahhoz, hogy a fejlődés üteme jelentősen visszaessen. Így nagyon nehezen alakul ki egy igazi technikai civilizáció. Ez pedig sokmindent befolyásol. Ezért is marad sok fantasy világ évezredeken át fantasy világ. Ezért merül fel, hogy a technikai civilizációkat a tőlük félő mágusok legyőzhetik, uralhatják, stb. azaz a világ ennyiben statikus.

Persze ez sem tart tízezer évekig, nem valószínű egy ennyi időn át a szétesés szélén álló világ sok dologban változatlan maradna. Ráadásul a technikai fejlődés általában társadalmi változásokkal is együtt jár. Tudom, tudom, akad olyan játék ahol márpedig ennek ellenére adott a stabilitás minden látható ok nélkül. A világ jellegzetességei a játékos kedvéért kell, hogy megmaradjanak, hiszen ő a márkanévtől adott értékeket vár. A márkanévhez koncepció, játékstílus, stb. is kapcsolódik.

Mégis azt mondom: összességében reális abból kiindulni, hogy a világ változik. Olykor pedig ez a változás igen furcsa módon történik meg. És nem elsősorban az új kiadásokkor megjelenő furcsa változásokról van szó, hanem elsősorban azok következményeiről kell beszélnünk. A változás lépésről lépésre jelenik meg. Nézzünk egy példát, a játékrendszer nevének említése nélkül. Ha valaki ráismer, bizonyára csak a véletlen műve lehet. Vagy éppen azé, hogy a meglátás illik a rendszerre.

A világ alkotói kezdetben nem minden vallás papjait szánják játszhatónak, hiszen bizonyos papokból, papnőkből nem lenne szerintük jó játékos karakter. Egyszerűen azért, mert az adott isten híveitől idegen a harc, nem tanulnak meg harcolni, nem rendelkeznek kalandozóhoz méltó tudással. Egyszerűen nem élnének túl, nem válhatnának hőssé világhű módon. De a játékosok panaszkodnak: ez vagy az a vallás az alkotók kedvence, másokat méltatlanul mellőznek. A későbbi kiadások között van amelyik hallgat a kritikákra, változtat a helyzeten. Egyes vallások követőiből életképes kalandozók, hovatovább remek harcosok lesznek. Még akkor is, ha valaki közli, hogy ők bár ezt írták, nem úgy gondolták. Ugyanis a játékos karakterek tetteit nem a le sem írt fejlesztői gondolatok, hanem a karakterek képességei, az általuk megélt kalandok formálják.

Nem az a baj, hogy ideig óráig ez példát jelent. Nem is az, hogy az ilyen karaktereknek lesz 1-2 követője. Hanem az, hogy ezzel az adott hit hősei is harcosabb alkatúak lesznek, az adott vallás változik. A hittel együtt az egyház is változik, valamint az adott istenséghez kapcsolt ideák is. Ez sok esetben viszont egyházak közötti rivalizáláshoz, vallásháborúhoz, akár a panteon széteséséhez is vezethet. De hiába mondja azt bármely fejlesztő, hogy nem ilyen világot akart, nem ilyen világot képzelt el, az egyes változtatásoknak a következményeivel is számolni kell. Aki nem képes a következményekkel számolni, az nem alkalmas fejlesztőnek. Ilyen egyszerű. Mint az is, hogy a jó fejlesztő legfontosabb ismérve, hogy képes az általa leírt ötletek valamennyi következményével számolni, azokat fenntartások nélkül elfogadni.

Ahogy sok fantasy világ esetében a hit isteneket teremt, más esetben (pl. Shadowrun esetében) meghatározza idolok, totemek jellegzetességeit, megint más esetben a hit máshogy befolyásolja a világot, de ilyenkor akár egyetlen apró esemény, egyetlen apró változás is előreláthatatlan folyamatokat indít el. Ebben a helyzetben viszont a pap kevésbé szolgálja, nagyobb részben képviseli az istenét, így is irányítva a hívek hitét. Fontos elérni, hogyha a hívek az istenük nevét mondják, valóban rá, és az ő hatáskörében gondolkodjanak.

Hogy ez csak a papokról szólna? Hogy 2-3 alkotó "öncélú ekézése" lenne? Valójában sokkal inkább arról szól, hogy maga a világ is változik, más ideák, más szellemek állnak az egyes korszakokban ugyanazon tárgy mögött, így sok esetben a varázslatoknak is változniuk kell. Ezzel pedig egy igen fontos pontra világít rá: A varázslók tudományának követnie kellene a világ változásait. Ha a varázsló lassabban alkalmazkodik, mint ahogy a világ változik, akkor bizony a hatalma csökken. Így előfordulhat, hogy az ősi időkben még a varázslók is hatalmasabbak voltak. Az ősi időben ezzel kerekedhetett felül egy faj a másikon, míg ma már nem ilyen egyértelmű a varázslók előnye.

Sok ösztönös mágia szinte azonnal alkalmazkodik, de az esetleg erősebb (jobban erősíthető) tudatos mágiahasználat esetében a fejlődéshez bizony komoly kutatómunka kell. Ha pedig nem elég időt fordítanak rá a varázslók, akkor a folyamatos fejlesztés ellenére is visszafejlődnek. A mindenki által megismert technika amiben mindenki hisz viszont nem változik, ott a fejlődés nem tesz ekkora kacskaringókat. Hiszen ott a "közönséges halandók ismeretei" gondoskodnak a stabilitásról és a biztonságról.

A világ változásával a korábban biztonságos mágiaformák is veszélyessé válhatnak, a világot rosszul leíró varázslatok "rést üthetnek a valóság szövetén". Van amelyik rendszer ezt démonok (Codex), más paradoxon (Mage) néven ismeri, megint más esetben a bizonytalan de időnként erősebb varázslatok használatát külön iskolának tekintik. Lehetne még sorolni számos más példát. De jól látszanak a mágia korlátai is. Nem túlzottan stabil. A varázslóknak ezért jelent érdekes területet a korábbi mágiaformák tanulmányozása: Azok ugyanis közvetlenül nem alkalmazhatóak, de az összefüggéseik megismerése közelebb vihet egy ma is használható felfedezéshez.

Fontos kérdés, hogy hogyan érzékelheti a változásokat egy karakter? Mit lát ebből a varázsló?