Home

Nem érdekel a M.A.G.U.S., minden más szerepjátékról szívesebben olvasnál? Nem baj. A Delta Vision elérte azt, hogy még sok D&D csoportban is a készülő új M.A.G.U.S.-ról legyen szó. És arról, hogy mindenki készít új M.A.G.U.S.-t. Vagy inkább senki nem készít. Ebben egy kicsit benne vagyunk, benne voltunk. A mai napig nem tudom, hogy a hivatalos projekt körüli kérdőívek direkt rosszak, és zseniális trollkodásnak vagyunk a tanúi, vagy csak így sikerültek. Egy dolgot viszont elértek ezek a kérdőívek. A hibáikról és a tapasztalatokról sokkal több helyen beszéltünk, mintha annyi lett volna a hír, hogy van egy még őjabb M.A.G.U.S. projekt. Az n+1.

Nem titok: A D&D Next kapcsán elmondtam vagy ezerszer, az utolsó vagy éppen utolsó utáni csepp az utolsó playtest anyag faji módosítókkal kapcsolatos, akkor véglegesnek mondott, de mégsem végleges koncepciója volt. Tök jól el lehet róla vitatkozni, hogy az a probléma miért zavar, miért nem zavar. És valószínűleg aki azt mondja világfüggetlen a rendszer, a törpéktől pedig nem mindenhol idegen a mágia birtokolnak egy részigazságot. A másik fele pedig az amit én mondok: Ha világfüggetlen a rendszer, nem mindenhol ezek a fajok, varázslatok vannak. Nem mindenhol ugyanaz a felszerelés jellemző ami a PHBben van, pláne nem hasonló áron. És nem mindenhol pontosan ugyanolyan messzire lát a sötétben egy faj, nem mindenhol ugyanaz a jellemző magasságuk. Ugye sorolhatjuk a dolgot megannyi más dolog tekintetében. 

Ha van valami amit jól ismerünk a hazai politikából, közéletből is, az a Kettős Mérce. Egyik esetben a világfüggetlenséghez mérünk, másik esetben nem. Egyik rendszernek elnézünk valamit, másiknak nem. És a végtelenségig és az után is hajlamosak vagyunk arról vitatkozni, hogy az a bizonyos utolsó utáni csepp, pontosan mekkora is. És közben elfelejtkezünk a sokkal több, sokkal nagyobb és sokkal fontosabb dologról ami megtöltötte a pohara. Az új M.A.G.U.S. körüli viták cseppet sem az új M.A.G.U.S.-ról szóltak. Mert a többség el sem hiszi, hogy valaha készen lesz. 

Ezek a viták kibeszéletlen dolgokról szóltak. A D&D első kiadása óta ott a d20. Pontosíítok. Ott az 1d20. A diszkrét, lineáris eloszlás. A M.A.G.U.S. féle k100 ugyanez, csak nagyobb felbontással, kicsit ritkább extrém értékekkel, és így talán kevésbé hajlamos arra, hogy a "30 másodperc alatt 5 extrém eredmény" miatt bohózattá válljon a történet. A D&D-t viszont, nem szidhatjuk emaitt, hiszen a világ legismertebb rendszere. Az ország legismertebb rendszerét ugyanennek a hibának a kevésbé durva változata miatt már elmondhatjuk mindennek. Csakhogy a diszkrét lineáris eloszlás kritikája a D&D kritikája is. 

Szükségszerűen és egyenesen elvezet ahhoz a ponthoz, ami a D&D Next projekt kapcsán az első és legnagyobb csalódásom volt. A vezető fejlesztő a módosítók, trükkös dobások kapcsán az azonos várható értékről sokat beszélt, úgy tekintett sok dologra, hogy mindegy, hogy hogyan módosítja a várható értéket. Kimaradt az eloszlás, az extrém helyzetek gyakorisága, a melyik esetben mennyire tervezhető a DM által a harc és csomó más szempont. Kimaradt a matematika.

Játékrendszerek tervezésénél visszatérő szempont a játéjegyensúly. A játékegyensúly arról szól, hogy két karakter egyforma mértékben tudja befolyásolni a játék kimenetelét. Összességében. Ez pedig két dologtól is függ: A képességei mennyire hasznosak, és milyen gyakran tudja azokat használni. Nem lehet azzal vádolni, hogy a D&D-t kritika nélkül pártolom a M.A.G.U.S.-sal szemben. De tény az, hogy a M.A.G.U.S. Új Törvénykönyv megoldásánál rosszabb megoldást nem láttam. És tudom, hogy az a tervezői rövidlátás eredménye. A D&D 5 tizedekkora hibát sem követ el azonos téren. Csakhogy ez két dolgot nem jelent: Hogy a D&D által elkövetett hiba elfogadható lenne. És ne lenne jobb megoldás a D&D 5-nél. Ha pedig van, és arra is van csapat, akkor nincs okunk D&D 5-öt játszani.

A készülő új M.A.G.U.S., a D&D szinte bármelyik kiadása, a CODEX, a Shadowrun és megannyi más rendszer a képzettségek mögé egységes próbát, matematikát tesz. És a képzettségek ára a várható / vélt hasznosságukkal arányos. Az Új Törvénykönyv úgy beszél egyensúlyról, hogy létezik olyan viszonylag drága képzettség, aminek a várhatóan előforduló kalandokban 0 a hasznossága, mert hosszú időbe tellik megtanulni. Azt nem tudta eldönteni az a szerencsétlen tervezőcsapat, hogy a KP akkor most egy egyensúlyra törekvő rendszer által használt fogalom ami a karakterek kiegyensúlyozását segít, vagy a hagyományos rendszerhez hasonlóan tanulási időt szimulálna, ezért nem szabad az egyensúlyozásért felelős rendszerben felhasználni, mert durva egyensúlytalanságot okoz. 

Csakhogy ez a rekord durva matemaatikai hiba onnan lényegtelen, hogy az egyes képességek használati gyakorisága nem jósolható előre, ezért valós játékegyensúly rendszer szintjén nem működhet. És a D&D 3.5 megölhetetlen buildjei idején is ment a balancolt rendszer mítosza. A story egyensúlyt, a játékos karakterek világban lévő helyzetében (és emiatt céljaiban) várható egyensúlyt, a játékosok egyenlő esélyét a nekik tetsző karakterre, stb. feladni egy megteremthetetlen egyensúly felé mutogatva, és közben prezentálni, hogy a vezető tervezőnek az általános iskolai ismeretek is hiányoznak valószínűségszámításból így is úgy is durva probléma. 

A készülő új M.A.G.U.S. fejlesztői viszont beszélnek eloszlásról is. 

És biztos, hogy az ÚTK körüli vita munkaigényről, pénzről, üzletről is szólt. Ebben a műfajban nincs pénz, kellett bevétel is, kompromisszumokat kellett kötni, és egyik oldal sem értett egyyet a másikkal. De az is biztos, hogyha az ÚTK-t Gáspár Andrásék jónak látták volna, működőnek, és abból pénzt várnak, akkor nem lett volna oka a vitának, így a Delta Vision állítása a világképi problémákról igaz. És a visszatérő vád, hogy ennek köze van ahhoz, hogy milyen karaktert lehet vagy nem lehet megcsinálni ami a világba belefér, pont az a típusú vád amit én is megfogalmazok mind a D&D 5, mind az Új Törvénykönyv, mind a Vampire több kiadása kapcsán. És egy nem létező, sok helyen szándékosan feladott egyensúly miatt elrontott játékélményről van szó. 

Az Új Törvénykönyv mellett ott volt az Új Bestiárium, a lényalkotó. És megismertük, hogy az azzal alkotott lényekből hogyan lehet játékos karakter, hogyan fejlődhet. Az egyensúlyt feladták. Az ezért hozott olyan korlátozásokat amik sokszor rontottak a játék képén nem. A M.A.G.U.S. számára a piaci rést szerinten éppen az határozta meg, hogy bátran ignorálta a játékegyensúly kérdését. Arel nem szereti a kőbe vésett korlátokat, törvényeket, és az istenek maguk minden Szférát elérnek, csak az a kérdés hányat adnak meg a papjaiknak? Oké... 4 szférás Arel pap. 

Game balance nincs, story balance lehet, és a karakterek között szociális egyensúly is lehet. Nem hiba, hanem feature. Döntő feature. Csakhogy a játékegyensúly ignorálása a Vampire esetében a kor előnyben adott. A Shadowrun 3. kiadás esetében karakteralkorásánál többféle módszer van, többféle helyzetre, az ismeret szakértelmek elkülönítése is sok lehetőséget nyit ki. Azért kell az egyensúlyt feláldozva ilyen lehetőségeket nyitni, mert a szerepjáték a szabadságról és az elképzelt karakter szabad kijátszásáról szól, nem az egyensúlyról és a sakkozásról. Itt megy szembe a D&D több kiadása által erőltetett taktikai iránnyal, és az irányok közötti mostani egyensúly kereséssel is. 

A M.A.G.U.S. körüli kérdőíves balhé elérte, hogy beszélyjünk a M.A.G.U.S.-ról és beszéljünk ennek kapcsán ilyen rendszer és világfüggetlen témákról is. Pedig a kérdőívvel sem tudták tartani az ütemtervet, az eszközök ametőrök voltak. Soroljam? Mindenki Új M.A.G.U.S.-t csinál. Csak éppen akik azt mondták legyen új közösségi fejlesztés, segítenek, azok a legtöbb helyen egy mondatnyi kommentet sem írnak. 

Több ezer fős csoportokról van szó. A kiadók viszont pár százas példányszámokról beszélnek. És erre a realitásra is felhívta a figyelmet, az új M.A.G.U.S. projekt. Meg arra is, hogy a nem M.A.G.U.S. projektek még kevesebb érdeklődést kapnak. Mi határozta meg a magyar szerepjátékos piacot 2017-ben? 

Megjelenik egy tartalom, azt egy másik ellopja, a harmadik onnan forrásmegjelöléssel átveszi, és végül a warezolt, bescannelt könyvek mellett terjed majd csoportokban. 

Piszok sok oldal van aki ír jó cikket, rosszat vegyesen. Van akinek egy cikk tetszik, másik szerint pocsék. De egy dolog tény. Minden oldalnak van költsége. És egyik oldalnál sem tolonganak a rajongók, hogy beszálnának a költségekbe, meghívnák X amatőr írót, Y alkotót egy sörre. Ha nem az menne, hogy az ingyenest is warezolná mindenki (de a profi könyvet is), akkor egy csomó oldal többet, jobbat tudna alkotni. Lehetne hirdetni, és a hobbit is hirdetné, több lenne az új játékos. Mehetne D&D, M.A.G.U.S. és sok minden. De nem így van.

És nem úgy készül az új M.A.G.U.S. sem, hogy van egy profi fejlesztőcsapat, sokféle skillel, felmérik mire lenne igény, és sok munkával megszületnek a kompromisszumok. Mert erre, így, ezen a piacon sosem lesz pénz. Hanem van valakinek egy rendszere, egy ötlete. Aztán vagy lesz belőle valami használható, vagy nem. De jelenleg nem csak vásárlás nincs, de normális, átgondolt építő kritika, a közösségi projektekben való részvétel is ritka, mint a fehér holló. Bolond aki azt hiszi, ez nem fog minden játékon meglátszani. 

Ha újévi fogadalmon töröd a fejed, fogadd meg, hogy a 2018-as év nem ilyen lesz. Mert az év során elköltesz legalább 2000 forintot a sokféle project támogatására. Az pár darab 1 eurós utalás paypalon. De sokan örülnek majd neki. Hogy lesznek építő kritikák, hasznos kommentek. És akkor talán valami változik. 

Minden kedves olvasónknak a szerepjáték szempontjából jobb, játéklehetőségekben gazdag, boldog új esztendőt kíván a kalandmester.com csapata!