Így játszunk mi - Avagy a kedvenc M.A.G.U.S. háziszabályaink
Az oldal előző változatán egy 10-es toplista várta a rajongókat, de tegyük fel a kérdést: Miért pont 10 szabály lenne a fontos? És meddig szabályBővebben...
Egy kis D&D történelem
A D&D története nem a D&D-vel kezdőik, hanem az előzmények hosszú sorával. Ez már így volt az oldal előző inkarnációjának kapcsolódó cikkében is.Bővebben...
Mass Effect: Andromeda - szerepjátékos szemmel
Az év legjobban várt játéka, ami kapcsán az első balhé az animációkról, karakter modellekről szól. Az igazság az, hogy 10, 20, sőt akár 30 éve isBővebben...

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Sokminden változott az 1920-as évek óta és a legtöbb embernek eszébe sem jut, mit hozott el a légiközlekedés. Az akkori közlekedésben a leggyorsabb széles körben elérhető megoldás a vasút volt. Ez akár 130 km/h sebességre is képes volt, de az átlagos sebességek ennél lassabbak voltak. Igen, a motorsportok terén láttunk nagyobb sebességet, csak az ehhez megfelelő úthálózat ne volt általános, és mondjuk 1920-ban az autó nem volt tömegcikk. Az 1920-as években az sem volt magától értetődő, hogy valakit telefonon elérhetünk a megfelelő időben. Ugyanakkor a rádió működött, már ekkor is. Csak nehezen volt kódolható, és nem volt mindenkinél megfelelő rádió adó-vevő. Az óceánon való átkelés pedig heteket vett igénybe, így egy-egy igazán ritka művet megnézni egy könyvtárban sem volt triviális feladat. 

Model40 2Az 1920as évek elején a repülőgép sem volt a szélesebb körben elérhető közlekedési eszköz. Persze, már ekkor is volt légiközlekedés. Csak éppen az, hogy 5 mázsányi posta mellett 2 utast is elvisz egy alapvetően az államilag támogatott légipostát kiszolgálni hivatott Boeing 40, nem éppen a széles tömegek utazási módja. A Boeing 40B-4 már négyszemélyes volt. Az összes változatot összeadjuk, akkor 80 is készült belőle. És volt még pár hasonló gép a piacon. A 169 km/h utazósebesség nem volt sokkal gyorsabb, mint amit a vonat is elért, viszont repülőgép ritkábban járt. Az 1926. közpén megjelent a Ford TriMotor. Igen, itt Henry Ford cége van a gép mögött. Ez 10 személyes volt, 199 készült belőle, viszont csak 145 km/h volt az utazóssebessége.

Persze az airmail és a fotózás azt is jelentette, hogy a fotók hamar eljuthattak nagy távolságra, és a máshonnan kért fotók eljuthattak a karakterekhez. A telefonos megbeszélés is érdekes lehetőség volt. Soroljam még? A világ biztosan kisebb lett ezzel is a karakterek számára. De Lovecraft számára ez volt a természetes, ebben a környezetben könnyen tudta bemutatni az izolációt. Hogy a gázlámpák fényénél, az 1890-es években, ez még könyebb lett volna? Hogy a középkorban a szomszéd falu is "nagy távolságnak számíthatott"? Ezzel nem sokat kellett foglalkozni. 

Ha a korszakban mesélsz: Az utazás kapcsán fontos lehet a vasúti menetrend. Az átszállások, a várakozás, a vonatnemek. Bár lehet beszélni közben a buszokról is, de ezek jelentős része lassabb és kényelmetlenebb. Ha a karakterek a repüléssel is megpróbálkoznának, akkor a 2-4 személyes gépek, a posta igényeihez igazoldó ritkás menetrend, a veszélyek, a kényelmetlen utazás fontos szerepet kaphatnak a kalandban. Ha pedig valakit el akarnak érni, kérdés hol van telefon, ki veszi azt fel, kit és mikor lehet elérni. Persze a llegfontosabb helyeken van telefon a világban. Sőt, már korábban is volt. 

Herceghalmi vasúti baleset 1916-12-01 roncsokEbben a korszakban vasúti közlekedés még messze nem volt biztonságos. Hogy ez mit jelent? A vonatforgalom már jelentős volt, ellenben az acélvázas kocsik terjedése csak 1930 után indult be igazán, és bizony a biztosító berendezések fejlődése is ez után volt igazán jelentős. A balesetek egy jelentős része nincs fenn a Wikipedia angol nyelvű szócikkében, angol nyelvű forrás hiányában. A kicsit korábbi balesetek közül sem a dorozsmai, sem a herceghalmi eset nem szerepel a vonatkozó listán. Az előbbi 1907-es, és az esetről lehet tudni, hogy az egyik utas két nappal korábban is túlélt egy vasúti balesetet (az sincs a listán) az utóbbi 1916os. Nem hiszem, hogy a 20-as évekről teljes lenne a lista. De azt tudom, hogy még ekkor is a favázas kocsik voltak az elterjedtek. 

Ezek pedig egy-egy baleset kapcsán akár teljesen megsemmisültek. Ha hasonló balesetet mesélsz le, az akár a szemtanúkat is komolyan sokkolhatja (sanity vesztéssel jár). Mellesleg egy ilyen baleset azért napokra megszakíthatja a vasúti összeköttetét. Ha pedig a regényekből indulunk ki, hamar észrevehetjük: Bár a vasút jobban ellenáll az időjárásnak, mint a szekér, vagy a korabeli autók, azért az időjárás a vonatot is megállítja. Az eljutás esetleges, és sokszor a távközlés is bizonytalan. Lehet még erre építeni. 

1930-ra megjelenik a Junkers Ju 52, a korai típusai 160 km/h körüli sebességet tud, későbbi típusok esetében a 222 km/h sebesség is elképzelhető volt. Az amerikai konkurencia? 1933. kicsit más helyzetet jelent: 300 km/h feletti utazósebességet kínál. Ez már egyértelműen gyorsabb, mint a vonat. A DC-2 még lassabb versenytárs volt, a még ma is használt DC-3 viszont már 333km/h utazósebességet tud, és akár 32 utas szállítására is képes lehet. És közben a Boeing is fejlesztett. 

Ezzel együtt viszont a repülés elkezdett tömegessé vállni. Itt már több ezres legyártott darabszámok is megjelenek, ami azt jelenti: A repülés elérhetőbbé vállik. Egy 32 személyes gépre pedig az egész csapat kaphat jegyet. Ebben az időszakban sokminden megváltozik. 

Lent a földön 1927-ben a Ford A modell, majd később a B modell már a tömegek mobilitását alapozta meg. A távközlés is fejlődött. A rossz nyelvek szerint a szeszcsempészek stabil keresletet támasztottak az egyre gyorsabb és erősebb autók irányában. Tény viszont, hogy ez a korszak az, amikor a "motorizált szekér", a kényzerűségből egyforma T modellek mellett így erősebb, jobb autók tömegei is megjelentek. Sok más gyártót is lehetne persze említeni, de a tömegtermelést a Ford hozta el, az A modell pedig már a hot rod építők körében is népszerű darab volt.

1930as évekbben a repülés térhódításával együtt megjelent az áramvonalasítás, elterjedtek a févázas vasúti szerelvények, a korábbi legnagyobb sebességből hammar átlagsebesség lett, gyorsabbá, biztonságosabbá vállt a közlekedés. Ezt már kevéssbé állította meg egy kis hó.

A hajózás is egyre gyorsabb lett, így a világ is lényegesen kisebbé vált. Persze ez után már a világháborús készülődés, és a második világháború számos előzménye teremtett új helyzetet. Persze Németország kapcsán készüt az autobahn, és sok más projekt. A legtöbb megalomán álmokat dédelgető diktátorhoz hasonlóan Hitler is maradandót akart alkotni. De rá sem az autobahn atyjaként, sok zseniális finaszírozási trükk segítségével az országa gazdaságát felépítőként emlékszik a történet. Az álmaiból ugyanis hamar rémálom lett. 

Az 1930-as évek vívmánya volt a Telex. Persze a hálózatnak így is ki kellett épülnie, és ez elsősorban cégeket érintett. A világ így is kisebb lett azok számára, akik hozzáfértek valahol egy Telex géphez. Oké tudom, ezzel az erővel a szöveget telefonon át is lehet diktálni, az pedig elterjedtebb volt. Csakhogy a telexet akkor is megkapták, ha csak órákkal később néztek rá, és a válasz is érkezhetett így. Persze ez legfejeb csak annyiba volt újdonság hogy nem kellett képzett személyzet a távíró kezeléséhez, nem táviratot kellett feladni, kérdéses kézbesítéssel, átgondolva mit bízhatunk a kezelőre, hanem az üzeneteket könnyű volt eküldeni. 

Az izoláció ami korábban hétköznapi helyzetet jelentett, egyre inkább kirívó helyzetet jelent, ami önmagában is feltűnhet a karaktereknek. Aikor a hasonló helyzet még mindennapos volt, akkor ez nem is intett senkit plusz óvatosságra, és a kiszolgáltatott helyzettel visszaélő bármely köznapi vagy természetfeletti támadás az ember kiszolgáltatott voltára hívta fel a figyelmet. Amikor viszont au izoláció már nem a mindennapi normmát jelentette, hanem egy szokatlan, baljós helyzetet, ami a hangulatot is megalapozza, a karaktereket óvatosságra inti, akkor a világ megváltozott. 

A háború közvetlen előzményei és a háború évei alatt az izoláció forrása maga a háború lehetett. De ebben a korban Hitler okkult kísérletei, sok más dolog is felkeltette a kormányok figyelmét is, így a karakterek ritkán maradtak egyedül egy-egy felfedezéssel. A világ éberebbé vállt. 

A második világháború után pedig a hidegháború, a vasfüggöny volt az izoláció forrása... Ám a távközlés, a közlekedés kapcsán a technikai fejlődés nem állt meg. Sőt, a második világháború után a háborús fejlesztések civil alkalmazása ismét viszonylag gyors fejlődést tett lehetővé. A másik fontos szempont pedig az újjáépítés volt. Ha már az úthálózatot, vasútvonalakat, a repülőterek jó részét újjá kellett építeni, sok eszközt pótolni kellett, akkor adta magát a lehetőség a legújjabb technológia alkalmazására. Az eredetileg is utasszállítónak tervezett DC-4-nek a háború alatt csak a C-54 néven ismert katonai szállítógép változata készült, de a háború után elindulhatott a civil gép sorozatgyártása. Fontos szempont, hogy ez nem farokkerekkes konstrukció, így a törzs keresztmetszete hosszabb szakaszon állandó lehet. Ez a modern utasszállító repülőgép forma, és ez tette lehetővé a hosszabb változatok (DC-6, DC-7) elkészítését.

Az utazósebesség is 578 km/h, ez már egyértelműen gyorsabb a közlekedés többi módjánál. A DC-7C pedig már képes volt az óceánt átrepülni, így pedig egy transzatlanti út lényegesen gyorsabb lett. Mondhatnánk, hogy ez meghatározó volt, de ez már sok szempontból a jet korszak előszobája, hisszen számos háborús projekt már foglalkozott a sugárhajtással. A Comet és a feltörekvő amerikai konkurencia történetével már foglalkoztunk. Az 50-es évek után a közlekedésbenn a tömegek által elérhető legnagyobb sebesség már nem nő lényeges mértékben. Ellenben az, hogy ez hány útvonalon és milyen gyakorisággal érhető el a fejlődés folymatos terepe. És igen, a Boeing 737 is viszonylag hamar elérhetővé vállik, olcsóbbá is teszi a repülést. Ennek a moddernizált változatai még ma is gyártásban vannak. 

Az autók terén nem véletlen az, hogy ki kell elemnünk azt, ha valami háború előtti konstrukcióra épít. Ugyanis sok új jármű már lényegesen modernebb. A háború előtti konstrukció megtestesítői viszont olykor kifejezetten olcsón elérhetőek. A "guruló esernyő" szerepére szánt kacsa tényleg eljut oda, hogy a kisebb vidéki falvakból is autóval vigyék fel a tojást a városokba. 

A második vvilágháborúban bevezetett radar pedig a légiirányítás munkáját is megváltoztatta, a repülőgépekre kerülő válaszjeladó (transzponder) is a második világháborús barát-ellenség felismerő rendszerek utóda. És bár azóta sominnden megváltozott, ma is fontos ez. Meg ma is döntő abból a szempontból, hogy a légtér ennyi repülőgépet üzemeltetve is kellően biztonságos lehet. 

Az 1960-as évek újdonságai inkább a távközlés terén érhetőek tetten, ha a karakterek életét követjük. Megjelenik a telefonvonalon át működő, széles körben elterjedő telefax. Ugye értjük azt, hogy ezzel régi könyvek egyes oldalait is el lehet juttatni ide-oda. Más téren viszont fontos, hogy 1961-ben először jutott el ember a világűrbe. Megkezdődött az űrkorszak. Innen kezdve sokkal nehezebb lett volna felfedezetlen szigetekről beszélni. Az izoláció és a távolság kapcsán viszont új távlatok nyíltak. A horror kapcsán a természetfelettiek mellett egyre hangsúlyosabban jelennek meg a földönkívüliek. 

Az 1970-es évektől kezdve pedig rohamosan vált kisebbé és kisebbé a világ. Van aki az ARPANETre mutat. Van aki arra, hogy az űrkutatás eredményeinek a praktikus alkalmazása is megjelenik. Mások a média szerepének változásait elemzik. és ekkor kezdünk el kacsintgatni az informatika világa felé. De az 1970-es évek a repülés terén is döntő újdonságot hoznak. Megjelennek a szélestörzsű gépek. A két utasfolyosó sok szeempontból ígéretesebb megoldásnak tűnt, akár a 2 emeletnél is. Legalábbis a mentés szempontjai szerint, bár az első kétfolyosós repülőgép részben kétszintes is. Az egyik ok a 2 folyosóra? Ekkor hittek abban, hogy hamarosan a szuperszónikus repülés lesz az elterjedt, ezekből a gépekből pedig teherszállító lesz. A szélesebb raktér, ami konténereket is be tudott fogadni ez esetben is nagy előnyt jelentett volna. Nem így történt, bár készült szuperszónikus utasszállító, 2 típus is (Concorde, Tu-144) mégsem terjedt el a szuperszonikus légiközlkedés.. Ellenben a L-1011, a DC-10, az A300 hirtelen elkezdett ebben a szegmensben versenyezni. 

De az 1970-es évekhez tartozik aa Concorde is...

1980-as években a számítógépek és az adatátvitel terjedése volt fontos, nomeg ekkor lazult fel a vasfüggöny. És rohamosan közelítettünk az általunk ma ismert helyzet felé. Hiszen a 90es évek első felében már nem csak iternet volt, hanem okostelefon is, a kereskedelmi internet pedig elterjedt, az ekkori autókat még látjuk az utcán, ekkor gyártott repülőgépeket is láthatunk repülni. Hogy melyik évben kezdett elterjedni a digitális fényképezőgép? Mikor jjjelent meg a köztévé forgatásainn is a nagyközönség felé reklámozandó kamerás telefon? Ez már egy következő sorozat témája. 


You don`t have permission to comment here!

Útvonal

Aktuális gondolatok

Ha saját szerepjátékot alkotnál, legyen az első kérdés az: Van-e valami olyan játék, amivel játszanál, de nem elérhető a piacon?

Bejelentkezés

Bejelentkezés

Kereső