Így játszunk mi - Avagy a kedvenc M.A.G.U.S. háziszabályaink
Az oldal előző változatán egy 10-es toplista várta a rajongókat, de tegyük fel a kérdést: Miért pont 10 szabály lenne a fontos? És meddig szabályBővebben...
Egy kis D&D történelem
A D&D története nem a D&D-vel kezdőik, hanem az előzmények hosszú sorával. Ez már így volt az oldal előző inkarnációjának kapcsolódó cikkében is.Bővebben...
Mass Effect: Andromeda - szerepjátékos szemmel
Az év legjobban várt játéka, ami kapcsán az első balhé az animációkról, karakter modellekről szól. Az igazság az, hogy 10, 20, sőt akár 30 éve isBővebben...

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

A Call of Cthulhu kapcsán több korszakban történő játékra is felkészítették a rendszert az alkotók. Remek ötlet volt ez, hiszen ennek köszönhetően lehetőség volt játszani a Lovecraft által jól ismert, és jól leírt 1920as években, és a játékosok által jól ismert 1990es években. Amikor viszont ma egy kezdő játékosnak ajánljuk a Call of Cthulhut hamar észreveszem, azóta valami megváltozott, elromlott. No nem a könyvben leírt szavak változtak meg, csupán az a kontextus ahogy megéljük őket. Hiszen az 1990es évek, az 1990es években természetes környezetet jelentett, egy kezdő játékos nagy valószínűség szerint úgy nőtt fel, hogy ismerte a korszakot, látta azt, hogy hogyan is alakult ki. Ha magyar volt nevetett azon, amikor Bujtor István egyik-másik filmjében látta, hogy lett valakiből hirtelen nemes, ki és mit szerzett a pivatizáció során. A világ ismerős volt, s könnyen tudtuk elmesélni.

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

A Call of Cthulhu egyik alapfelvetése, hogy a játékos karakterek nyomozók. Nem egy könyv ilyen néven említi őket. Sok esetben előkerülnek a természetfeletti ügyek, máskor azonban világi ügyekbe keverednek bele, hiszen Lovecraft sem csak természetfeletti horrort írt. Ezúttal erről a helyzetről lesz szó, hiszen ideális esetben ez viszonylag gyakori, és itt nem az okkult ismereket fejtik meg a kalandot. Csakhogy máris felmerül a kérdés, hogyan is kezeljük az ilyen nyomozós kalandokat? Azt kell, hogy mondjam jelentős részben világ- és korszakfüggő a megoldás. Elegendő csak az 1920as éveket összehasonlítani a 2000-es évekkel, és máris látjuk a különbségeket. Hiszen a 2000-es évek eszközei között ott a jól felszerelt labor, a számítógép, az adatbázisok. Az 1920as években újdonság lehetett a "Leica kocka", és az úgynevezett 135ös film. De a Kodachrome megjelenésére 1936ig még várni kell. A fotó mint bizonyíték használata sem magától értetődő.

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Mélységben Lakozó, azaz Deep One, Bryan Wynia alkotása. A kép a http://propnomicon.blogspot.co.uk oldalról származik.Anno az rpg.hu-n olvastam egy csomó írást, amik elvileg a Tales of Terror Cthulhu-s adventure hook [kalandötlet] gyűjteményből lettek lefordítva. [Félelmetes történetek #sorszám címmel még ma is olvashatók az utódoldalon.] Néhány történet kimondottan magyar vonatkozású volt, magyar nevekkel, magyar helyekkel. Pont ezért gyűjtöttem be anno a ToT-t, de bánatomra egy ilyen sem volt benne, de még Joe bácsival sem. Ekkor döbbentem rá, hogy az író bizony improvizált, bár az óta is szeretem azokat a „fordításokat”.

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Laundry RPG borítóMost, hogy megszületett a mágiával kapcsolatos cikk, egy ismertető keretében szeretnék egy másik alternatívát is bemutatni, méghozzá egy nagyon jól kidolgozott alternatívát, ami kicsit tovább gondolja az eredeti Cthulhu mítoszt és egyfajta új szemszögből mutatja be azt a sötét majdnem gótikus világot, amit Lovecraft megálmodott.

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Analóg neurális hálóra épülő számítógép

Istentelen frígy van közötted,
Ész és rosz akarat!
A butaság dühét növeszted,
Hogy lázítson hadat.
S állat vagy ördög, düh vagy ész,
Bármelyik győz, az ember vész:
Ez őrült sár, ez istenarcu lény!
Nincsen remény!
Vörösmarty Mihály: Az emberek [1846], 6. vsz.


Emlékszik még valaki a félelemről szóló cikkekre? Ugyanoda szeretnék most visszakanyarodni, csak egészen más irányból. Megvizsgáltam a félelmet a történet szempontjából, mint eszközt és megvizsgáltam, mint jelenséget, amit nem megfelelően szimulál le néhány rendszer. Most újból szeretnék egy kört tenni az elme körül és megpróbálni választ adni arra a kérdésre, amit eddig csak föltettem. Nevezetesen: Mit jelent a sanity és ha lehet szimuláltan kezelni hogyan lehet, illetve érdemes-e?

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Call of Cthulhu 30. kiadás [forrás: Chaosium]Létezik egy elég nagy hagyományú szerepjáték, amit egy amerikai író munkásságára alapoztak. „I am Providence” áll a sírján és a játék nevét adó művet is neki köszönhetjük, mert nem másról van itt szó, mint a neves Lovecraftról és Call of Cthulhuról. A cím ugyan Cthulhu hívása, de ha beleolvasunk a szabálykönyvbe, kiderül, hogy bizony a nagy zöld csápos most az egyszer telefonbetyárkodott és Nyarlathotepre bízta a szerkesztést. Ennek fényében kissé félre is sikerült egy két dolog, de mit is várjunk, ha a Kúszó Káosz irányítja a szervezést? Előző cikkeimben már pedzegettem a dolgot és kerülgettem a játékot és a benne fölbukkanó problémákat, most viszont egy kicsit komolyabban szeretném körüljárni a témát mind mechanika, mind tartalom szempontjából. Lendüljünk hát bele!

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Insanity

„Először is, ismételjük át a katekizmust:
Hiszem, hogy egy tízcentes ki tud siklatni egy tehervonatot.

Hiszem, hogy aligátorok élnek New York csatornáiban, nem szólva a Shetland-póni méretű patkányokról.
Hiszem, hogy az ember árnyéka lefejthető egy acél sátorcövekkel.
Hiszem, hogy tényleg létezik a Mikulás, és azok a pirosba öltözött fickók karácsonytájt az utcán az ő bedolgozói.
Hiszem, hogy létezik körülöttünk egy még soha nem látott világ.
Hiszem, hogy a teniszlabdákat mérges gáz tölti ki, és ha egyet kettévágunk, és a kitóduló levegőt belélegezzük - belehalunk.
Legfőképpen pedig hiszek a kísértetekben, hiszek a kísértetekben, hiszek a kísértetekben.
Kész? Megvan? Jó. Itt a kezem. Indulunk. Én ismerem az utat. Csak kapaszkodjanak... és higgyenek el mindent."
Stephen King: Rémálmok és lidércek

 Rettegés, iszonyat, őrület. Aki Call of Cthulhura adja a fejét, számtalanszor találkozni fog ezekkel a kifejezésekkel és persze sok-sok pszichiátriai szakkifejezéssel, amit jól elkevernek játéktechnikával. Igen, a játék számszerűen méri a karakter épelméjűségét és tapasztalatok alapján graduálisan csökkenti, míg a végén egy jól fejlett marharépa racionalitásával megáldott magánnyomozóhoz jutunk. Megéri ez?

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

„Szép az a kígyó, de csak üveg mögül.”

KobraBiztos, hogy vannak olyan pillanatok, amikor átfut valami hasonló az agyunkon és legszívesebben rá se néznénk arra a nyavalyás kígyóra, de valami mégis az üveghez tapaszt minket. Ijedten ugrunk hátra, amikor a hüllő sziszegve [a számára láthatatlan] falnak ugrik, pedig mi legalább tudjuk, hogy az a fal ott van. Ha nem lenne, be sem mentünk volna a hüllőházba. Szeretünk véres vagy rémisztő filmeket nézni, horrorisztikus történeteket hallani, olvasni és persze a média is ezeket kapja föl. „Ha vérzik, akkor nézik.” A virtuális világban pedig egyszerűen elszabadul a pokol, ha a modern szimulátorokra gondolunk. A direkt erre kiélezett játékokban meg akár egy vödör [12-20 liter] vér is „kinyerhető” a kiszemelt áldozatból egy-két segédeszköz segítségével. Ugyanez hajtja azokat is, akiket egy baleset helyszínétől a rendőr zavar el. „Oszoljanak, kérem szépen, nincs itt semmi látnivaló!” Pedig dehogy nincs! Az emberiség a kezdetektől fogva szeret félni, de persze csak addig, amíg ott az a biztonsági üveg. Most képzeljük magunkat annak a fölbosszantott kígyónak a helyébe és nézzük meg, hogy mit akar az a bámészkodó óriás az üveg másik oldalán.

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

"Jeff az apja mögé lopózik. A szőnyeg elnyeli léptei zaját. Bill felsóhajt, és kikapcsolja a szövegszerkentyűt. Egy másodperc, és Jeff mindkét kezével lecsap apja vállára
JEFF: HUHUÚÚÚÚ!
BILL: Szia, Jeff! Megfordul a székben, s a fiára néz, aki láthatóan csalódott.
JEFF: Hogyhogy nem ijedtél meg?
BILL: Nekem az ijesztgetés a szakmám. Egész jól megedződtem."

Stephen King: Bocsánat, nem téves


NecronomiconAz ember szeret félni, megijedni ugyan már kevésbé, de amikor kiderül, hogy semmi baj, az is fölér egy kisebb katarzissal. Erre rengeteg művész, író és rendező egyaránt, épít és persze mi kalandmesterek sem maradunk ki a sorból. Néhány félresikerült játékülés után viszont fölmerül a kérdés, hogy mi voltunk az alkalmatlanok, vagy valahol máshol van a probléma? Vajon időtálló a félelem? Egy trükk többször is elsüthető?

Útvonal

Aktuális gondolatok

Ha saját szerepjátékot alkotnál, legyen az első kérdés az: Van-e valami olyan játék, amivel játszanál, de nem elérhető a piacon?

Bejelentkezés

Bejelentkezés

Kereső